HU/SB 3.6.2
2. VERS
- kāla-sañjñāṁ tadā devīṁ
- bibhrac-chaktim urukramaḥ
- trayoviṁśati tattvānāṁ
- gaṇaṁ yugapad āviśat
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kāla-sañjñām–Kālīként ismert; tadā–akkor; devīm–az istennő; bibhrat–pusztító; śaktim–energia; urukramaḥ–a leghatalmasabb; trayaḥ-viṁśati–huszonhárom; tattvānām–az elemeknek; gaṇam–mindannyiuk; yugapat–egyidejűleg; āviśat–belépett.
FORDÍTÁS
A Leghatalmasabb Úr, ekkor egyazon időben belépett a huszonhárom elembe Kālī istennővel, külső energiájával együtt, aki a különféle elemeket egyesíti.
MAGYARÁZAT
Az anyagnak huszonhárom összetevője van: a totális anyagi energia, a hamis ego, a hang, az érintés, a forma, az íz, az illat, a föld, a víz, a tűz, a levegő, az éter, a szem, a fül, az orr, a nyelv, a bőr, a kéz, a láb, az ürítőszerv, a nemi szervek, a beszéd és az elme. Az idő befolyására mind keverednek egymással, majd idővel újra különválnak. Az idő tehát az Úr energiája, s az Úr irányítása alapján, a maga módján működik. Ezt az energiát Kālīnak nevezik, s a sötét, pusztító istennő képviseli, akit általában azok imádnak, akik az anyagi létben a sötétség, azaz a tudatlanság kötőerejének hatása alatt állnak. A védikus himnuszok az anyagi megnyilvánulás folyamatát a következőképpen írják le: mūla-prakṛtir avikṛtir mahadādyāḥ prakṛti-vikṛtayaḥ sapta ṣoḍaśakas tu vikāro na prakṛtir na vikṛtiḥ puruṣaḥ. Az energia, amely, mint anyagi természet működik a huszonhárom összetevővel vegyülve, nem a teremtés eredeti forrása. Az Úr hatol be az elemekbe és alkalmazza Kālīnak nevezett energiáját. A többi védikus írás ugyanezt az elméletet fogadja el. A Brahma-saṁhitāban (5.35) ez áll:
- eko ’py asau racayituṁ jagad-aṇḍa-koṭiṁ
- yac-chaktir asti jagad-aṇḍa-cayā yad-antaḥ
- aṇḍāntara-stha-paramāṇu-cayāntara-sthaṁ
- govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi
„Az eredeti Urat, Govindát imádom, aki az eredeti Istenség Személyisége. Részleges teljes kiterjedése [Mahā-Viṣṇu] révén behatol az anyagi természetbe, majd minden egyes univerzumba [Garbhodakaśāyī Viṣṇuként], aztán minden elembe [mint Kṣīrodakaśāyī Viṣṇu], beleértve az anyag minden atomját. A kozmikus teremtésnek számtalan ilyen megnyilvánulása van az univerzumokban és az egyes atomokban egyaránt.”
Ugyanezt a Bhagavad-gītā (BG 10.42) is alátámasztja:
- atha vā bahunaitena
- kiṁ jñātena tavārjuna
- viṣṭabhyāham idaṁ kṛtsnam
- ekāṁśena sthito jagat
„Ó, Arjuna! Nem szükséges ismerned számtalan energiámat, melyek oly sokféleképpen működnek. Részleges teljes kiterjedésem révén [mint Paramātmā, a Felsőlélek] belépek az anyagi teremtésbe, minden univerzumba és annak minden elemébe. Így megy végbe a teremtés.” Az anyagi természet minden csodálatos működése az Úr Kṛṣṇának köszönhető, Ő tehát a végső ok, minden ok eredeti oka.