HU/SB 3.8.11
11. VERS
- so ’ntaḥ śarīre ’rpita-bhūta-sūkṣmaḥ
- kālātmikāṁ śaktim udīrayāṇaḥ
- uvāsa tasmin salile pade sve
- yathānalo dāruṇi ruddha-vīryaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
saḥ–a Legfelsőbb Úr; antaḥ–belül; śarīre–a transzcendentális testben; arpita–tartott; bhūta–anyagi elemek; sūkṣmaḥ–finom; kāla-ātmikām–az idő formája; śaktim–energia; udīrayāṇaḥ–éltető; uvāsa–lakott; tasmin–ott; salile–a vízben; pade–a helyen; sve–sajátja; yathā–amennyire; analaḥ–tűz; dāruṇi–a tűzifában; ruddha-vīryaḥ–alámerült erő.
FORDÍTÁS
Ahogyan a tűz ereje a tűzifában marad, úgy maradt az Úr a megsemmisülés vizében, alámerítve a finom fizikai testükben lévő élőlények mindegyikét. Az önéltető energiában feküdt, melynek neve kāla.
MAGYARÁZAT
Miután a három világ – a felső, az alsó és a középső bolygórendszerek – a megsemmisülés vizébe merültek, élőlényeik finom fizikai testükben maradtak, a kāla elnevezésű energiának köszönhetően. Ebben a megsemmisülésben a durva anyagi testek megnyilvánulatlanná váltak, de a finom fizikai testek léte megmaradt, ahogyan az anyagi teremtés vize is. Az anyagi energia tehát nem vonult vissza teljesen, mint az anyagi világ teljes megsemmisülésekor.