HU/SB 3.9.14
14. VERS
- śaśvat svarūpa-mahasaiva nipīta-bheda-
- mohāya bodha-dhiṣaṇāya namaḥ parasmai
- viśvodbhava-sthiti-layeṣu nimitta-līlā-
- rāsāya te nama idaṁ cakṛmeśvarāya
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śaśvat–örökké; svarūpa–transzcendentális forma; mahasā–a dicsősége által; eva–bizonyára; nipīta–különböző; bheda–megkülönböztetés; mohāya–az illuzórikus felfogásnak; bodha–az önvalóról szóló tudás; dhiṣaṇāya–intelligencia; namaḥ–hódolat; parasmai–a Transzcendensnek; viśva-udbhava–a kozmikus megnyilvánulás teremtése; sthiti–fenntartás; layeṣu–pusztítás is; nimitta–érte; līlā–e kedvtelések által; rāsāya–az élvezetért; te–Neked; namaḥ–hódolat; idam–ezt; cakṛma–végzek; īśvarāya–a Legfelsőbbnek.
FORDÍTÁS
Hadd ajánljam hódolatomat a Legfelsőbb Transzcendensnek, akit belső energiája tesz örökké megkülönböztethetővé. Megkülönböztethetetlen személytelen arculatát az önmegvalósított intelligenciával lehet megérteni. Hódolatomat ajánlom Neki, aki kedvtelései révén élvezi a kozmikus megnyilvánulás teremtését, fenntartását és pusztítását.
MAGYARÁZAT
Belső energiája miatt a Legfelsőbb Úr örökké különbözik az élőlényektől, noha az önmegvalósítást elért intelligenciával személytelen aspektusában is meg lehet érteni. Az Úr bhaktái ezért tiszteletteljes hódolatukat ajánlják az Úr személytelen arculatának. A rāsa szó fontos ebben a versben. A rāsa-táncot az Úr Kṛṣṇa a tehénpásztorleányok társaságában járta Vṛndāvanában, s Garbhodakaśāyī Viṣṇu, az Istenség Személyisége szintén élvezi e rāsát külső energiájával, mely által megteremti, fenntartja és elpusztítja az egész anyagi megnyilvánulást. Az Úr Brahmā közvetve tiszteletteljes hódolatát ajánlja az Úr Śrī Kṛṣṇának, aki valójában örökké a rāsát élvezi a gopīkkal, ahogyan azt a Gopāla-tāpanī Upaniṣad a következő szavakkal megerősíti: parārdhānte so ’budhyata gopa-veśo me puruṣaḥ purastād āvirbabhūva. Az ember határozott különbséget tapasztalhat az Úr és az élőlény között, ha rendelkezik elegendő intelligenciával ahhoz, hogy megértse: az Úr belső energiája különbözik külső energiájától, amely által az Úr az anyagi megnyilvánulást lehetővé teszi.