HU/SB 3.9.20
20. VERS
- yo ’vidyayānupahato ’pi daśārdha-vṛttyā
- nidrām uvāha jaṭharī-kṛta-loka-yātraḥ
- antar-jale ’hi-kaśipu-sparśānukūlāṁ
- bhīmormi-mālini janasya sukhaṁ vivṛṇvan
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yaḥ–egy; avidyayā–a tudatlanság által befolyásolt; anupahataḥ–anélkül hogy hatással lenne rá; api–ellenére; daśa-ardha–öt; vṛttyā–kölcsönhatás; nidrām–álom; uvāha–elfogadott; jaṭharī–a hasban; kṛta–így cselekedvén; loka-yātraḥ–a különféle lények fenntartása; antaḥ-jale–a pusztítás vizében; ahi-kaśipu–a kígyóágyon; sparśa-anukūlām–örül a kapcsolatnak; bhīma-ūrmi–vad hullámok; mālini–lánca; janasya–az intelligens embernek; sukham–boldogságot; vivṛṇvan–mutatni.
FORDÍTÁS
Uram! Boldogan szunnyadsz a pusztítás vizén, a vad hullámok között. Élvezetet okoz Neked, hogy a kígyóágyon heversz, s álmod boldogságát megmutatod az intelligenseknek. Akkor az univerzumok minden bolygója a hasadban helyezkedik el.
MAGYARÁZAT
Azok, akik semmit nem tudnak elképzelni, ami saját képességeiket meghaladja, olyanok, mint a békák a kútban, akik nem tudják elképzelni a hatalmas Csendes-óceán nagyságát. Az ilyen emberek legendának vélik, amikor arról hallanak, hogy a Legfelsőbb Úr az ágyán fekszik az univerzum hatalmas óceánján. Csodálkoznak azon, hogyan heverhet valaki a vízen s aludhat ott nagyon boldogan. Egy kevéske intelligencia azonban enyhítheti ezt az ostoba megdöbbenést. Számtalan élőlény él az óceán ágyában, akik szintén az anyagi test cselekedeteit végzik: esznek, alszanak, megvédik magukat és szaporodnak. Ha ezek a jelentéktelen élőlények élvezhetik a vízi életet, miért ne aludhatna a mindenható Legfelsőbb Úr egy kígyó hűvös testén s lehetne boldog a vad óceán tomboló hullámai között? Az Úr abban különbözik az élőlényektől, hogy cselekedetei mind transzcendentálisak, s mindent meg tud tenni anélkül, hogy az idő és a tér korlátokhoz kötné. Ő képes arra, hogy transzcendentális boldogságot élvezzen, az anyagi tényezőkre való tekintet nélkül.