HU/SB 3.9.26


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


26. VERS

maitreya uvāca
sva-sambhavaṁ niśāmyaivaṁ
tapo-vidyā-samādhibhiḥ
yāvan mano-vacaḥ stutvā
virarāma sa khinnavat


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

maitreyaḥ uvāca–a nagy bölcs, Maitreya így szólt; sva-sambhavam–megjelenésének forrása; niśāmya–láttán; evam–így; tapaḥ–lemondás; vidyā–tudás; samādhibhiḥ–az elme rögzítésével is; yāvat–ameddig lehetséges; manaḥ–elme; vacaḥ–szavak; stutvā–imádkozott; virarāma–elhallgatott; saḥ–ő (Brahmā); khinna-vat–mintha fáradt lenne.


FORDÍTÁS

A bölcs Maitreya így szólt: Ó, Vidura! Miután megpillantotta megjelenésének forrását, az Istenség Személyiségét, Brahmā a kegyéért imádkozott, ahogyan csak elméjéből és szavaiból tellett. Imája befejeztével elhallgatott, mintha vezeklése, megvilágosodása és elméjének összpontosítása miatt fáradt lenne.


MAGYARÁZAT

Brahmā a szívében lakozó Úrnak köszönhetően világosodott meg s tett szert tudásra. Amikor megszületett, nem tudta megállapítani, honnan származik, de lemondása és elméjének rögzítése után meglátta születésének forrását, és így szívén keresztül megvilágosodott. A külső és a belső lelki tanítómester egyaránt az Úr képviselője. Az ember nem tarthatja magát lelki tanítómesternek, ha nincs kapcsolata e hiteles képviselőkkel. Az Úr Brahmānak nem volt lehetősége arra, hogy kívülről kérje egy lelki tanítómester segítségét, mert akkoriban ő volt az egyetlen teremtett lény az univerzumban. Így hát az Úr, mivel elégedetté tették Brahmā imái, belülről mindenről felvilágosította őt.