HU/SB 3.9.35


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


35. VERS

ṛṣim ādyaṁ na badhnāti
pāpīyāṁs tvāṁ rajo-guṇaḥ
yan mano mayi nirbaddhaṁ
prajāḥ saṁsṛjato ’pi te


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

ṛṣim–a nagy bölcsnek; ādyam–az első abból; na–soha; badhnāti–eluralkodik; pāpīyān–bűnös; tvām–te; rajaḥ-guṇaḥ–a szenvedély anyagi kötőereje; yat–mert; manaḥ–elme; mayi–Bennem; nirbaddham–összpontosít; prajāḥ–utód; saṁsṛjataḥ–létrehozva; api–ellenére; te–tiéd.


FORDÍTÁS

Te vagy az első ṛṣi, s mivel elmédet mindig Rám összpontosítod, a szenvedély bűnös kötőereje sohasem kerít hatalmába, annak ellenére sem, hogy megannyi utódot fogsz nemzeni.


MAGYARÁZAT

Az Úr a Második Ének kilencedik fejezetének harminchatodik versében ugyanerről biztosítja Brahmāt. Brahmā tervei mindig beteljesülnek, mert az Úr a kegyében részesíti. Ha néha azt látjuk, hogy    –    mint például a Tizedik Énekben    –    a belső energia működése láttán zavarba jön, az csak azt a célt szolgálja, hogy tovább fejlődhessen a transzcendentális szolgálatban. Arjunát is láthatjuk, amint hasonló zavarodottság lesz úrrá rajta. Ha az Úr tiszta bhaktáit ilyen zavarodottság keríti hatalmába, az csak azért van, hogy tudásuk az Úrról egyre gyarapodjon.