HU/SB 3.9.8


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


8. VERS

kṣut-tṛṭ-tridhātubhir imā muhur ardyamānāḥ
śītoṣṇa-vāta-varaṣair itaretarāc ca
kāmāgninācyuta-ruṣā ca sudurbhareṇa
sampaśyato mana urukrama sīdate me


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

kṣut–éhség; tṛṭ–szomjúság; tri-dhātubhiḥ–a három nedv, vagyis a nyálka, az epe és a szél; imāḥ–mindegyikük; muhuḥ–mindig; ardyamānāḥ–zavart; śīta–tél; uṣṇa–nyár; vāta–szél; varaṣaiḥ–az esőzéstől; itara-itarāt–és sok más zavaró esemény; ca–szintén; kāma-agninā–az erős szexuális késztetés miatt; acyuta-ruṣā–csillapíthatatlan düh; ca–szintén; sudurbhareṇa–legelviselhetetlenebb; sampaśyataḥ–így megfigyelve; manaḥ–elme; urukrama–ó, tettek mestere; sīdate–csüggedni kezd; me–enyém.


FORDÍTÁS

Ó, tettek mestere! Ó, Uram! E szerencsétlen teremtményeket állandóan éhség, szomjúság, zord hideg, nyálka és epe gyötri, köhögtető tél, égető nyár, eső támadja, megannyi más csapás éri, erős szexuális vágy és csillapíthatatlan düh keríti hatalmába. Végtelenül sajnálom őket, és nagyon bánkódom miattuk.


MAGYARÁZAT

Az Úr tiszta bhaktái, mint például Brahmā és azok, akik tanítványi láncolatához tartoznak, mindig szomorúan látják a feltételekhez kötött lelkek zavarodottságát, akik örökké a háromféle nyomorúságtól, a test, az elme és az anyagi természet okozta gyötrelmektől és számtalan hasonló megpróbáltatástól szenvednek. Noha nem tudják, hogyan szabaduljanak meg e nehézségektől, a szenvedők néha a nép vezetőinek adják ki magukat, és szerencsétlen követőiknek ez az állítólagos vezetés csak további problémákat okoz. Olyan ez, mint amikor vak vezet világtalant, s végül az árokba esnek. Ha az Úr bhaktái nem szánják meg őket és nem vezetik a helyes útra, életük reménytelen kudarc csupán. Az Úr bhaktái, akik önként vállalják azt a feladatot, hogy az ostoba, materialista, csak az érzéki élvezetért élő embereket felemelik, épp olyan bensőséges kapcsolatban állnak az Úrral, mint az Úr Brahmā.