HU/SB 4.1.46-47


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


46-47. VERSEK

ta ete munayaḥ kṣattar
lokān sargair abhāvayan
eṣa kardama-dauhitra-
santānaḥ kathitas tava
śṛṇvataḥ śraddadhānasya
sadyaḥ pāpa-haraḥ paraḥ
prasūtiṁ mānavīṁ dakṣa
upayeme hy ajātmajaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

te—ők; ete—mind; munayaḥ—nagy bölcsek; kṣattaḥ—ó, Vidura; lokān—a három világ; sargaiḥ—leszármazottjaikkal; abhāvayan—megtöltötték; eṣaḥ—ez; kardama—a bölcs Kardamának; dauhitra—unokák; santānaḥ—utódok; kathitaḥ—már beszéltem; tava—neked; śṛṇvataḥ—hallani; śraddadhānasya—akiknek hitük van; sadyaḥ—azonnal; pāpa-haraḥ—megszüntetve minden bűnös tettet; paraḥ—kiváló; prasūtim—Prasūti; mānavīm—Manu leánya; dakṣaḥ—Dakṣa király; upayeme—megházasodott; hi—bizonyára; aja-ātmajaḥ—Brahmā fia.


FORDÍTÁS

Kedves Vidurám! A bölcseknek és Kardama leányainak a leszármazottjai megszaporították az univerzum népességét. Mindazok, akik hittel hallgatják e dinasztia leírását, megszabadulnak minden bűn visszahatásától.

Manu egy másik leánya, Prasūti, Brahmā Dakṣa nevű fiához ment feleségül.