HU/SB 4.12.1
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada
1. VERS
- maitreya uvāca
- dhruvaṁ nivṛttaṁ pratibuddhya vaiśasād
- apeta-manyuṁ bhagavān dhaneśvaraḥ
- tatrāgataś cāraṇa-yakṣa-kinnaraiḥ
- saṁstūyamāno nyavadat kṛtāñjalim
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
maitreyaḥ uvāca—Maitreya mondta; dhruvam—Dhruva Mahārāja; nivṛttam—abbahagyta; pratibuddhya—tanulva; vaiśasāt—az ölésből; apeta—lecsillapodott; manyum—düh; bhagavān—Kuvera; dhana-īśvaraḥ—a kincstár ura; tatra—ott; āgataḥ—megjelent; cāraṇa—a cāraṇák; yakṣa—a yakṣák; kinnaraiḥ—és a kinnarák; saṁstūyamānaḥ—imádták; nyavadat—beszélt; kṛta-añjalim—Dhruvának, összetett kézzel.
FORDÍTÁS
A nagy bölcs, Maitreya így szólt: Kedves Vidurám! Dhruva Mahārāja haragja lecsillapodott, s nem pusztította tovább a yakṣákat. Amikor Kuvera, a legáldottabb kincstárnok fülébe eljutottak a hírek, megjelent Dhruva előtt. Miközben yakṣák, kinnarák és cāraṇák imádták őt, így szólt Dhruva Mahārājához, aki összetett kézzel állt előtte: