HU/SB 4.12.15


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


15. VERS

manyamāna idaṁ viśvaṁ
māyā-racitam ātmani
avidyā-racita-svapna-
gandharva-nagaropamam


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

manyamānaḥ—megvalósítva; idam—ezt; viśvam—univerzumot; māyā—a külső energia által; racitam—létrehozott; ātmani—az élőlénynek; avidyā—illúzió által; racita—létrehozott; svapna—egy álom; gandharva-nagara—képzelődés; upamam—mint.


FORDÍTÁS

Śrīla Dhruva Mahārāja megértette, hogy ez a kozmikus megnyilvánulás becsapja az élőlényeket, akár egy álom vagy egy képzelődés, mert a Legfelsőbb Úr illuzórikus, külső energiája hozta létre.


MAGYARÁZAT

Az erdő mélyén néha nagy palotákat és szép városokat vélünk látni. Ezt gandharva-nagarának nevezik. Képzeletünk álmainkban szintén sok valótlan dolgot teremt. Egy önmegvalósított személy, egy bhakta jól tudja, hogy ez az anyagi kozmikus megnyilvánulás csupán egy ideiglenes, illuzórikus jelenség, ami valóságnak tűnik    —    akár egy fantazmagória. Ám e mögött az árnyékteremtés mögött ott van a valóság: a lelki világ. A bhaktát a lelki világ érdekli, nem pedig annak az árnyéka. Mivel megértette a legfelsőbb igazságot, nem érdekli az igazság ideiglenes árnyéka. Ezt a Bhagavad-gītā (BG 2.59) is megerősíti (paraṁ dṛṣṭvā nivartate).