HU/SB 4.2.13


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


13. VERS

lupta-kriyāyāśucaye
mānine bhinna-setave
anicchann apy adāṁ bālāṁ
śūdrāyevośatīṁ giram


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

lupta-kriyāya—nem tartja be a szabályokat; aśucaye—tisztátalan; mānine—büszke; bhinna-setave—megszegi az udvariasság minden szabályát; anicchan—vágyam ellenére; api—bár; adām—átadtam; bālām—leányomat; śūdrāya—egy śūdrának; iva—mint; uśatīm giram—a Védák üzenete.


FORDÍTÁS

Nem vágytam arra, hogy leányomat neki adjam, aki megszegte az udvariasság minden szabályát. Mivel nem tartja be a szükséges szabályokat, tisztátalan, mégis arra kényszerültem, hogy neki adjam leányom kezét, s ez épp olyan, mint amikor valaki egy śūdrának tanítja a Védák üzenetét.


MAGYARÁZAT

Egy śūdrának tilos a Védákat tanulmányoznia, mert tisztátalan szokásai miatt nem méltó arra, hogy meghallgassa ezt a tanítást. Ez a korlátozás, mely szerint senki ne olvassa a védikus írásokat addig, amíg nem tett szert a brahminikus tulajdonságokra, ahhoz a korlátozáshoz hasonló, hogy egy joghallgató nem járhat addig az egyetemre, amíg le nem tette vizsgáit az alacsonyabb szinteken. Dakṣa véleménye szerint Śiva szokásai tisztátlanok voltak, s így nem volt méltó művelt, gyönyörű és erényes leánya, Satī kezére. Ezzel kapcsolatban a vers a bhinna-setave szót használja, ami arra az emberre utal, aki azzal, hogy nem követi a védikus elveket, megszegi a jó viselkedés valamennyi szabályát. Dakṣa szerint leánya és Śiva házassága egyáltalán nem volt helyénvaló.