HU/SB 4.21.40


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


40. VERS

pumā́ labhetānativelam ātmanaḥ
prasīdato ’tyanta-śamaṁ svataḥ svayam
yan-nitya-sambandha-niṣevayā tataḥ
paraṁ kim atrāsti mukhaṁ havir-bhujām


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

pumān—az ember; labheta—elérheti; anati-velam—késlekedés nélkül; ātmanaḥ—lelkének; prasīdataḥ—elégedett lévén; atyanta—a legnagyobb; śamam—békét; svataḥ—automatikusan; svayam—személyesen; yat—akié; nitya—rendszeres; sambandha—kapcsolat; niṣevayā—a szolgálat segítségével; tataḥ—azután; param—magasabb rendű; kim—mi; atra—itt; asti—van; mukham—boldogság; haviḥ—tisztított vaj; bhujām—akik isszák.


FORDÍTÁS

A brāhmaṇák és a vaiṣṇavák rendszeres szolgálatával az ember kitisztíthatja szívéből a szennyeződést, s így a legnagyobb békét élvezheti, valamint megszabadulhat az anyagi ragaszkodástól, és elégedetté válhat. Ebben a világban nincs magasabb rendű gyümölcsöző cselekedet, mint szolgálni a brāhmaṇákat, mert ez örömet okoz a félisteneknek, akiknek oly sok áldozatot kell bemutatni.


MAGYARÁZAT

A Bhagavad-gītāban (BG 2.65) ez áll: prasāde sarva-duḥkhānāṁ hānir asyopajāyate. Csak akkor szabadulhat meg az ember az anyagi lét szánalmas körülményeitől, ha önmagában talál elégedettségre. Ahhoz, hogy az ember elérje ennek tökéletességét, elengedhetetlen, hogy szolgálja a brāhmaṇákat és a vaiṣṇavákat. Śrīla Narottama dāsa Ṭhākura így ír erről:

tāṅdera caraṇa sevi bhakta-sane vāsa
janame janame haya, ei abhilāṣa

„Arra vágyom, hogy életről életre az ācāryák lótuszlábát szolgálhassam, és a bhakták társaságában élhessek.” A lelki légkört csak úgy tarthatjuk fenn, ha a bhakták társaságában élünk, és engedelmeskedünk az ācāryák utasításainak. A lelki tanítómester a legmagasabb szinten álló brāhmaṇa. Jelenleg, a Kali-korszakban nagyon nehéz szolgálni a brāhmaṇa-kulát, a brāhmaṇa osztályt. Ennek oka a Varāha Purāṇa szerint abban rejlik, hogy a démonok a Kali-yugát kihasználva brāhmaṇa családokban születtek meg. Rākṣasāḥ kalim āśritya jāyante brahma-yoniṣu (Varāha Purāṇa). Ebben a korban számtalan úgynevezett kaszt-brāhmaṇa és kaszt-gosvāmī él, akik a śāstrával és az átlagemberek ártatlanságával visszaélve a születési jog alapján brāhmaṇáknak és vaiṣṇaváknak nevezik magukat. Ha valaki e csaló brāhmaṇa-kuláknak végez szolgálatot, abból semmi haszna sem származik. Egy hiteles lelki tanítómesternél és követőinél kell menedéket keresnünk, és szolgálnunk kell őket, mert az efféle tettek nagy mértékben segítik majd a kezdőt, hogy teljes elégedettséget érjen el. Ezt Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura a vyavasāyātmikā buddhir ekeha kuru-nandana (BG 2.41) vershez fűzött magyarázatában nagyon érthetően elmagyarázza. Ha valaki Śrīla Narottama dāsa Ṭhākura tanácsát megfogadva valóban követi a bhakti-yoga szabályozó elveit, hamarosan eljuthat a felszabadulás transzcendentális szintjére, ahogy ez a vers elmondja (atyanta-śamam).

Az anativelam („késedelem nélkül”) szó használatának ebben a versben nagy jelentősége van, mert az ember felszabadulhat csupán azáltal, hogy szolgálja a brāhmaṇákat és a vaiṣṇavákat. Nem szükséges komoly vezekléseknek és lemondásoknak alávetnünk magunkat. Erre maga Nārada Muni a legjobb példa. Előző életében egy egyszerű szolgálóleány fia volt, de megkapta azt a lehetőséget, hogy emelkedett brāhmaṇákat és vaiṣṇavákat szolgáljon. Következő életében így nemcsak felszabadult, hanem az egész vaiṣṇava tanítványi láncolat legfőbb lelki tanítómestereként lett híres. A védikus szokások szerint ajánlatos ezért, hogy a vallásos szertartások után az ember vendégelje meg a brāhmaṇákat.