HU/SB 4.23.10
10. VERS
- bhagavad-dharmiṇaḥ sādhoḥ
- śraddhayā yatataḥ sadā
- bhaktir bhagavati brahmaṇy
- ananya-viṣayābhavat
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
bhagavat-dharmiṇaḥ—aki odaadó szolgálatot végez; sādhoḥ—a bhaktának; śraddhayā—hittel; yatataḥ—törekvés; sadā—mindig; bhaktiḥ—odaadás; bhagavati—az Istenség Személyisége iránt; brahmaṇi—a személytelen Brahman eredete; ananya-viṣayā—rendíthetetlenül szilárd, tántoríthatatlan; abhavat—vált.
FORDÍTÁS
Teljesen elmerült az odaadó szolgálatban, s napi huszonnégy órán át a szabályozó elvek alapján szigorúan követte a szabályokat és előírásokat. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Kṛṣṇa iránti szeretete és odaadása egyre erősebb lett, ő maga pedig rendíthetetlenné és tántoríthatatlanná vált.
MAGYARÁZAT
A bhagavat-dharmiṇah szó jelzi, hogy az a vallásos folyamat, amelyet Pṛthu Mahārāja követett, mentes volt minden követelőzéstől. Ahogy a Śrīmad-Bhāgavatam elején áll (SB 1.1.2), dharmaḥ projjhita-kaitavo ’tra: a csupán követelő vallási elvek valójában nem különböznek a csalástól. A bhagavad-dharmiṇaḥot Vīrarāghava Ācārya nivṛtta-dharmeṇaként jellemezte, ami arra utal, hogy nem szennyezheti be anyagi vágy. Ahogy Śrīla Rūpa Gosvāmī írta:
- anyābhilāṣitā-śūnyaṁ
- jñāna-karmādy-anāvṛtam
- ānukūlyena kṛṣṇānu-
- śīlanaṁ bhaktir uttamā
Ha valaki az anyagi vágyak ösztönzésétől, a gyümölcsöző cselekedetek és a tapasztalati tudás folyamatai okozta szennyeződéstől mentesen teljesen elmerül az Úr kedvező szolgálatában, akkor szolgálatát bhagavad-dharmának, tiszta odaadó szolgálatnak hívják. Ebben a versben a brahmaṇi szó nem a személytelen Brahmanra utal. A személytelen Brahman az Istenség Legfelsőbb Személyiségének az egyik alárendelt arculata, és minthogy imádói arra vágynak, hogy belemerüljenek a Brahman-sugárzásba, az ilyen embereket nem lehet a bhagavad-dharma követőinek tekinteni. Miután az imperszonalisták csalódnak az anyagi élvezetben, arra vágynak, hogy az Úr létébe merüljenek, ellenben az Úr tiszta bhaktájának nincs ilyen vágya. A tiszta bhakta éppen ezért valóban bhagavad-dharmī.
Ebből a versből kiderül, hogy Pṛthu Mahārāja sohasem imádta a személytelen Brahmant; mindig az Istenség Legfelsőbb Személyisége tiszta bhaktája volt. A bhagavati brahmani arra az emberre utal, aki teljesen elmerül az Istenség Személyisége odaadó szolgálatában. Egy bhakta számára a személytelen Brahman ismerete automatikusan megnyilvánul, s így őt nem érdekli, hogy a személytelen Brahmanba olvadjon. Pṛthu Mahārāját az odaadó szolgálatban végzett cselekedetei alkalmassá tették rá, hogy megingathatatlanná és állhatatossá váljon az odaadó cselekedetek végrehajtása során, anélkül, hogy a karmához, a jñānához vagy a yogāhoz folyamodna.