HU/SB 4.23.4


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


4. VERS

tatrāpy adābhya-niyamo
vaikhānasa-susammate
ārabdha ugra-tapasi
yathā sva-vijaye purā


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tatra—ott; api—is; adābhya—szigorú; niyamaḥ—lemondások; vaikhānasa—a visszavonult élet szabályai és előírásai; su-sammate—tökéletesen felismert; ārabdhaḥ—kezdet; ugra—szigorú; tapasi—lemondás; yathā—amennyire; sva-vijaye—a világ meghódításában; purā—korábban.


FORDÍTÁS

Miután visszavonult a családi élettől, Pṛthu Mahārāja hűségesen betartotta a visszavonult élet szabályait, és szigorú lemondásoknak vetette alá magát az erdőben. Épp olyan komolyan merült el most a lemondásban, mint korábban az uralkodásban és mindenki meghódításában.


MAGYARÁZAT

Ahogyan elengedhetetlen, hogy az ember nagyon tevékeny legyen a családi életben, úgy a családi élettől visszavonulva elengedhetetlen, hogy uralkodjék az elméjén és az érzékein. Ez akkor lehetséges, ha az ember teljesen elmerül az Úr odaadó szolgálatában. Valójában a védikus rendszer, a védikus társadalmi rend célja az, hogy képessé tegye az embert arra, hogy végül visszatérjen, haza Istenhez. A gṛhastha-āśrama egyfajta engedmény, amely összekapcsolja az érzékkielégítést a szabályokhoz kötött élettel. Arra szolgál, hogy felkészítse az embert, hogy élete delén könnyedén visszavonuljon, s teljesen elmerüljön a lemondásokban, s így végérvényesen felülemelkedjen az anyagi érzékkielégítésen. Az élet vānaprastha szintjén ezért rendkívül ajánlatos tapasyát, lemondást végezni. Pṛthu Mahārāja pontosan betartotta a vānaprastha élet    —    szakkifejezéssel vaikhānasa-āśrama    —    minden szabályát. A vaikhānasa-susammate szónak jelentősége van ebben a versben, mert a vānaprastha életben is szigorúan követni kell a szabályozó elveket. Pṛthu Mahārāja tökéletes jellem volt, az élet minden területén. Mahājano yena gataḥ sa panthāḥ: követnünk kell a nagy személyiségek nyomdokait. Pṛthu Mahārāja példamutató jellemét követve az ember minden tekintetben tökéletessé válhat élete során éppúgy, mint a tevékeny élettől visszavonulva, és teste feladása után felszabadulhat, visszatérhet Istenhez.