HU/SB 4.24.7
7. VERS
- tatrāpi haṁsaṁ puruṣaṁ
- paramātmānam ātma-dṛk
- yajaṁs tal-lokatām āpa
- kuśalena samādhinā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tatra api—elfoglaltsága ellenére; haṁsam—aki véget vet rokonai aggodalmának; puruṣam—a Legfelsőbb Személynek; parama-ātmānam—a legszeretettebb Felsőlélek; ātma-dṛk—aki látta vagy elérte az önmegvalósítást; yajan—imádva; tat-lokatām—eljutott ugyanarra a bolygóra; āpa—elérte; kuśalena—nagyon könnyen; samādhinā—mindig eksztázisban maradva.
FORDÍTÁS
Antardhāna Mahārāja önmegvalósított lélek volt, s így annak ellenére, hogy áldozatokat mutatott be, nagyon okosan odaadó szolgálatot végzett az Úrnak, aki eloszlatja bhaktái minden félelmét. Így imádta a Legfelsőbb Urat, s ezért eksztázisba merülve könnyedén eljutott az Úr bolygójára.
MAGYARÁZAT
Mivel áldozatokat általában azok mutatnak be, akik gyümölcsöző tettekkel foglalkoznak, ez a vers külön kiemeli (tatrāpi), hogy bár Antardhāna Mahārāja kívülről nézve áldozatokat mutatott be, valójában odaadó szolgálatot végzett a hallgatás és éneklés folyamatát követve. Más szóval a szokásos áldozatokat a saṅkīrtana-yajña módszerével hajtotta végre, ahogyan az alábbi vers is javasolja:
- śravaṇaṁ kīrtanaṁ viṣṇoḥ
- smaraṇaṁ pāda-sevanam
- arcanaṁ vandanaṁ dāsyaṁ
- sakhyam ātma-nivedanam
- (SB 7.5.23)
Az odaadó szolgálatot kīrtana-yajñának nevezik. A saṅkīrtana-yajña végzésével az ember minden nehézség nélkül felemelkedhet arra a bolygóra, ahol a Legfelsőbb Úr lakik. Az ötféle felszabadulás közül azt, amikor valaki eljut arra a bolygóra, amelyiken az Úr lakik, és ott él az Úrral, sālokya felszabadulásnak nevezik.