HU/SB 4.26.25


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


25. VERS

vaktraṁ na te vitilakaṁ malinaṁ viharṣaṁ
saṁrambha-bhīmam avimṛṣṭam apeta-rāgam
paśye stanāv api śucopahatau sujātau
bimbādharaṁ vigata-kuṅkuma-paṅka-rāgam


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

vaktram—arc; na—soha; te—tiéd; vitilakam—díszítés nélkül; malinam—tisztátalan; viharṣam—kedvetlen; saṁrambha—haraggal; bhīmam—veszélyes; avimṛṣṭam—ragyogás nélkül; apeta-rāgam—szeretet nélkül; paśye—láttam; stanau—kebleid; api—is; śucā-upahatau—nedvesek könnyeidtől; su-jātau—oly szép; bimba-adharam—piros ajkak; vigata—nélküle; kuṅkuma-paṅka—sáfrány; rāgam—szín.


FORDÍTÁS

Kedves feleségem! Eddig sohasem láttam úgy arcodat, hogy ne díszítette volna tilaka, és ilyen szomorúnak, haloványnak és szeretet nélkülinek sem láttalak még. Két szép kebled nem láttam még könnyeidtől nedvesnek, és ajkaidat sem láttam még soha vöröses ragyogás nélkül, hiszen általában olyan pirosak, mint a bimba gyümölcs.


MAGYARÁZAT

Minden nő szép, ha tilaka és cinóberfesték díszíti. A nők általában nagyon vonzók lesznek, amikor ajkaikat vörös sáfránnyal vagy cinóberrel festik be. Amikor azonban az embernek semmilyen ragyogó gondolat sincs a tudatában vagy az intelligenciájában Kṛṣṇáról, akkor intelligenciája és tudata olyan szomorú és halovány lesz, hogy éles értelme ellenére sem látja azoknak semmi hasznát.