HU/SB 4.26.6
6. VERS
- tīrtheṣu pratidṛṣṭeṣu
- rājā medhyān paśūn vane
- yāvad-artham alaṁ lubdho
- hanyād iti niyamyate
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tīrtheṣu—szent helyeken; pratidṛṣṭeṣu—a Védák utasítása szerint; rājā—egy király; medhyān—feláldozásra alkalmas; paśūn—állatok; vane—az erdőben; yāvat—amennyi; artham—szükséges; alam—nem többet annál; lubdhaḥ—mohón; hanyāt—megölhet; iti—így; niyamyate—szabályozott.
FORDÍTÁS
Ha egy király túlságosan vonzódik a húsevéshez, a kinyilatkoztatott szentírásoknak az áldozatok bemutatására vonatkozó utasításai alapján az erdőben elejthet néhány arra javasolt állatot. Senkinek sem szabad feleslegesen vagy korlátlanul állatokat ölnie. A Védák azért kötik szabályokhoz az állatölést, hogy megállítsák a szenvedély és a tudatlanság hatása alatt álló ostoba emberek túlkapásait.
MAGYARÁZAT
Felmerülhet az a kérdés, miért kell korlátozni az élőlény érzékkielégítését. Ha egy király az erdőben állatokra vadászhat, hogy megtanuljon ölni, akkor miért ne lehetne az érzékekkel rendelkező élőlénynek megengedni a korlátlan érzékkielégítést? Napjainkban még egyes úgynevezett „svāmīk” és „yogīk” is felteszik ezt a kérdést, akik nyilvánosan azt hirdetik, hogy mivel rendelkezünk érzékekkel, ki kell elégítenünk azokat. Ezek az ostoba svāmīk és yogīk azonban nem ismerik a śāstrák rendeleteit. Sőt, ezek a csirkefogók néha még meg is tagadják a śāstrákat. Nyilvánosan kijelentik, hogy nincs szükség több śāstrára vagy könyvre. „Csak gyere hozzám — mondják —, én megérintelek, és azonnal magas lelki szintre emelkedsz!”
A démonikus emberek azt akarják, hogy becsapják őket, ezért rengeteg csaló van, hogy rászedje őket. Jelenleg e Kali-yugában az egész emberi társadalomból csalók és a becsapottak gyülekezete lett. A védikus írások ezért megadják számunkra az érzékkielégítésre vonatkozó megfelelő utasításokat. Ebben a korban mindenki hajlik rá, hogy húst és halat egyen, szeszes italt igyon és szexuális életet éljen, de a Védák elvei szerint a nemi élet csak házasságon belül megengedett, húst csak akkor szabad enni, ha az állatot Kālī istennő előtt ölték meg és neki ajánlották fel, a kábítószer és alkohol fogyasztása pedig csak korlátoltan engedélyezett. Ebben a versben a niyamyate szó arra utal, hogy ezeket a dolgokat — az állatölést, az alkohol- és kábítószer fogyasztást és a nemi életet — szabályozni kell.
A szabályok az emberi lényeknek szólnak, s nem az állatoknak. A közlekedési szabályok, amelyek tudatják velünk, hogy jobb vagy baloldalon haladjunk, az emberek számára vannak, s nem az állatoknak. Ha egy állat megszeg egy ilyen törvényt, nem kap érte büntetést, de az emberi lény ilyenkor büntetésben részesül. A Védák nem az állatoknak szólnak — az emberi társadalom okulására vannak. Aki egyre-másra megszegi a Védák szabályozó elveit, az megérdemli a büntetést. Az embernek ezért nem szabad kéjes vágyait követve elégedetté tenni az érzékeit, hanem a Védák szabályozó elvei szerint meg kell tartóztatnia magát. Ha egy királynak szabad az erdőben vadásznia, az nem az érzéki örömére szolgál. Nem kísérletezgethetünk az ölés művészetével. Az olyan királyt, aki attól való félelmében, hogy útonállókkal és tolvajokkal találkozik, ártatlan állatokat öl meg, és otthon nyugodtan megeszi őket, meg kell fosztani a rangjától. Ebben a korban a királyok ilyen démonikus hajlamokkal rendelkeznek, ezért a természet törvényei minden országban véget vetettek a monarchiának.
Korunkban az emberek olyan mélyre süllyedtek, hogy az egyik oldalon tiltják a többnejűséget, ám a másik oldalon minden alkalmat megragadnak, hogy nőkre vadászhassanak. Üzleti vállalkozások adnak fel nyilvános hirdetéseket, hogy melyik klubban vagy üzletben találkozhat az ember félmeztelen lányokkal. A modern társadalomban így a nők az érzéki élvezet eszközeivé váltak. A Védák azonban kijelentik, hogy ha egy férfi egynél több nőre vágyik — ahogy arra néha a magasabb társadalmi rendbe tartozó férfiak, a brāhmaṇák, a kṣatriyák és a vaiśyák, sőt néha még a śūdrák is hajlamosak —, akkor több nőt is feleségül vehet. A házasság azt jelenti, hogy a férfi teljes felelősséget vállal a nőért, és békésen élnek, kicsapongás nélkül. Jelenleg azonban korlátlan erkölcstelenség folyik, ám ennek ellenére a társadalom olyan törvényt alkotott, hogy egy férfinak nem szabad egynél több nőt feleségül vennie. Ez a démonikus társadalom jellemzője.