HU/SB 4.27.15
15. VERS
- te caṇḍavegānucarāḥ
- purañjana-puraṁ yadā
- hartum ārebhire tatra
- pratyaṣedhat prajāgaraḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
te—ők mindannyian; caṇḍavega—Caṇḍavegának; anucarāḥ—követői; purañjana—Purañjana királyé; puram—várost; yadā—amikor; hartum—kifosztani; ārebhire—elkezdte; tatra—ott; pratyaṣedhat—védte; prajāgaraḥ—a nagy kígyó.
FORDÍTÁS
Amikor Gandharva-rāja király [Caṇḍavega] és követői fosztogatni kezdték Purañjana városát, egy ötfejű kígyó jelent meg, hogy megvédelmezze a várost.
MAGYARÁZAT
Amikor az ember alszik, az életlevegő az álmokban működik. A kígyó öt feje azt jelzi, hogy az életlevegőt öt másik levegő veszi körül: a prāṇa, az apāna, a vyāna, az udāna és a samāna. Amikor a test tétlen, a prāṇa, az életlevegő aktív. Ötvenéves koráig az ember aktívan dolgozhat az érzékkielégítéséért, de miután betöltötte az ötvenet, az energiája csökken, noha nagy erőfeszítéssel dolgozhat még két-három évig — talán ötvenöt éves koráig. Ezért a kormányok szabályzataiban általában az ötvenötödik évet tekintik a végső visszavonulás évének. Az energiáról, amely ötven év után kimerül, ez a vers egy ötfejű kígyóként ír.