HU/SB 4.27.22


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


22. VERS

mayi saṁrabhya vipula-
madāc chāpaṁ suduḥsaham
sthātum arhasi naikatra
mad-yācñā-vimukho mune


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

mayi—nekem; saṁrabhya—mivel megharagudott; vipula—korlátlan; madāt—az illúzió miatt; śāpam—átok; su-duḥsaham—elviselhetetlen; sthātum arhasi—maradj; na—soha; ekatra—egy helyen; mat—enyém; yācñā—kérés; vimukhaḥ—mivel visszautasítottad; mune—ó, nagy szent.


FORDÍTÁS

Nārada, a nagy bölcs így folytatta: Amikor visszautasítottam óhaját, elöntötte a düh, és szigorú átokkal sújtott. Megtagadtam a kérését, ezért kijelentette, hogy soha többé nem tudok majd hosszú ideig egy helyen maradni.


MAGYARÁZAT

A nagy szentnek, Nārada Muninak lelki teste volt, ezért az öregkor, a betegség, a születés és a halál nem volt rá hatással. Nārada a Legfelsőbb Úr legkedvesebb bhaktája, és egyetlen dolga, hogy szerte az univerzumban vándoroljon, és prédikálja az Isten-tudatot, azaz mindenkit vaiṣṇavává változtasson. Éppen ezért általában nem kell egy helyen tovább maradnia, mint ameddig a prédikálás szükségessé teszi. Mivel szabad akaratából amúgy is az univerzumot járja, Kālakanyā átkát áldásnak tekintette. Rajta kívül az Úr sok bhaktája prédikálja még az Úr dicsőségét szerte a világban és a különböző univerzumokban, s az anyagi törvények egyikükre sincsenek hatással.