HU/SB 4.28.43
43. VERS
- patiṁ parama-dharma-jñaṁ
- vaidarbhī malayadhvajam
- premṇā paryacarad dhitvā
- bhogān sā pati-devatā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
patim—férje; parama—legfelsőbb; dharma-jñam—a vallásos elvek ismerője; vaidarbhī—Vidarbha lánya; malaya-dhvajam—Malayadhvaja nevű; premṇā—szeretettel és gyengédséggel; paryacarat—odaadással szolgálta; hitvā—feladva; bhogān—érzéki élvezetek; sā—ő; pati-devatā—a Legfelsőbb Úrként fogadva el a férjét.
FORDÍTÁS
Vidarbha király leánya teljes mértékben úgy fogadta el a férjét, mint a Legfelsőbbet. Lemondott minden érzéki élvezetről, és teljes lemondásban követte fejlett férje elveit. Így folytatta szolgálatát.
MAGYARÁZAT
Malayadhvaja király a lelki tanítómestert, felesége, Vaidarbhī pedig a tanítványt jelképezi. A tanítvány úgy fogadja el a lelki tanítómestert, mint az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Ahogy Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura írja a Gurv-aṣṭakában, sākṣād-dharitvena: „A gurut, a lelki tanítómestert közvetlenül az Istenség Legfelsőbb Személyiségének kell tekintenünk.” Nem olyan értelemben kell elfogadnunk a lelki tanítómestert, mint ahogy a māyāvādī filozófusok teszik, hanem úgy, ahogy ez a vers ajánlja. Mivel a lelki tanítómester az Úr legbensőségesebb szolgája, pontosan úgy kell bánni vele, mint az Istenség Legfelsőbb Személyiségével. Sohasem szabad figyelmen kívül hagyni és engedetlennek lenni vele szemben, mintha közönséges ember lenne.
Ha egy nő olyan szerencsés, hogy egy tiszta bhakta felesége lehet, akkor az érzékkielégítés vágya nélkül szolgálhatja a férjét. Ha kiváló férje szolgálatában marad, automatikusan szert tesz a férje lelki tökéletességére. Ha egy tanítvány hiteles lelki tanítómestert fogad el, akkor pusztán azzal, hogy elégedetté teszi, hasonló lehetőséget kap arra, hogy szolgálja az Istenség Legfelsőbb Személyiségét.