HU/SB 4.28.44
44. VERS
- cīra-vāsā vrata-kṣāmā
- veṇī-bhūta-śiroruhā
- babhāv upa patiṁ śāntā
- śikhā śāntam ivānalam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
cīra-vāsā—régi ruhákat viselve; vrata-kṣāmā—a lemondások miatt sovány; veṇī-bhūta—kócos; śiroruhā—a haja; babhau—fénylett; upa patim—a férje közelében; śāntā—békés; śikhā—lángok; śāntam—zavartalanul; iva—mint; analam—tűz.
FORDÍTÁS
Vidarbha király leánya elnyűtt ruhákat viselt, és a lemondásra tett fogadalmai következtében nagyon sovány volt. Sohasem fésülködött, így haja kócos lett és tincsekbe csavarodott. Annak ellenére, hogy mindig a férje közelében maradt, csendes és békés volt, mint a tűz háborítatlan lángja.
MAGYARÁZAT
Amikor meggyújtjuk a tűzifát, először füstöl és háborog. Kezdetben sok zavaró tényező van, ám amikor a tűz egyszer meggyullad, a fa egyenletesen ég. Ehhez hasonlóan, amikor a férj és a feleség egyaránt követik a lemondás szabályozó elveit, akkor csendesek maradnak, és nem háborgatják őket a nemi ösztönök. Ez mindkettőjük számára hasznos lelki szempontból. Az ember úgy érheti el az életnek ezt a szintjét, hogy teljesen lemond a fényűző életről.
Ebben a versben a cīra-vāsā szavak nagyon régi, rongyos ruhákra utalnak. A feleségnek különösen lemondottnak kell maradnia, s nem szabad gazdag ruhákra és fényűző körülményekre vágynia. Csak az élet puszta szükségleteit szabad elfogadnia, s a lehető legkevesebbet kell ennie és aludnia. A szexuális élet ilyenkor szóba sem jöhet. Pusztán annak köszönhetően, hogy szolgálja emelkedett férjét — akinek tiszta bhaktának kell lennie —, a feleséget sohasem fogják nemi vágyak gyötörni. A vānaprastha szint pontosan ilyen. Noha a feleség a férje mellett marad, szigorú lemondásokat és vezekléseket vállal, így bár a férj és feleség együtt élnek, a nemi élet szóba sem kerül. Ily módon férj és feleség örökké együtt élhetnek. Mivel a feleség gyengébb, mint a férj, ezt a gyengeséget ez a vers az upa patim szavakkal fejezi ki. Upa azt jelenti: „közel hozzá” vagy „csaknem egyenlő vele”. Mivel a férj férfi, általában fejlettebb, mint a felesége. Mindazonáltal a nőnek fel kell adnia minden fényűző szokást. Még csak szépen öltözködnie és fésülködnie sem szabad. A fésülködés a nők egyik fő elfoglaltsága, a vānaprastha szinten azonban a feleségnek nem szabad törődnie a hajával. Haja így össze fog kócolódni, így nem lesz többé vonzó a férje számára, és őt magát sem fogják nemi vágyak gyötörni. Ezáltal a férjnek és a feleségnek egyaránt fejlődni fog a lelki tudata. Ezt a fejlett szintet paramahaṁsa szintnek nevezik, és amint elérik, mind a férj, mind a feleség megszabadul a testi tudattól. Ha a tanítvány kitartóan szolgálja a lelki tanítómesterét, többé nem kell félnie attól, hogy elbukik, s māyā karmaiba kerül.