HU/SB 4.29.49
49. VERS
- āstīrya darbhaiḥ prāg-agraiḥ
- kārtsnyena kṣiti-maṇḍalam
- stabdho bṛhad-vadhān mānī
- karma nāvaiṣi yat param
- tat karma hari-toṣaṁ yat
- sā vidyā tan-matir yayā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
āstīrya—befedve; darbhaiḥ—kuśa-fűvel; prāk-agraiḥ—a hegyével kelet felé; kārtsnyena—teljesen; kṣiti-maṇḍalam—a Föld felszíne; stabdhaḥ—büszke senkiházi; bṛhat—nagy; vadhāt—öléssel; mānī—nagyon fontosnak tartva magad; karma—cselekedet; na avaiṣi—nem tudod; yat—amelyik; param—legfelsőbb; tat—az; karma—cselekedet; hari-toṣam—elégedetté tenni a Legfelsőbb Urat; yat—amelyik; sā—az; vidyā—műveltség; tat—az Úrnak; matiḥ—tudat; yayā—ami által.
FORDÍTÁS
Kedves királyom! Az egész világot kuśa-fűszálak szúrós hegyei borítják. Mindez büszkévé tett, mert oly sok állatot megöltél az áldozatok során. Ostobaságodban nem tudod, hogy az odaadó szolgálat az egyetlen, amellyel elégedetté lehet tenni az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Nem érted meg ezt a tényt. Kizárólag olyan cselekedeteket szabadna végrehajtanod, amelyekkel kedvében jársz az Istenség Személyiségének. Olyan nevelést kell kapnunk, hogy felemelkedhessünk a Kṛṣṇa-tudat szintjére.
MAGYARÁZAT
Ebben a versben a nagy szent, Nārada Muni nyíltan rátámad a királyra, amiért olyan áldozatokat végzett, amelyek sok-sok állat lemészárlásával jártak. A király nagyra tartotta magát a számtalan áldozat végrehajtása miatt, de Nārada, a nagy szent nyíltan korholja, mondván, hogy az állatölés csupán ahhoz vezetett, hogy most hamis tekintélyére büszke. Valójában minden olyan cselekedet, ami nem vezet Kṛṣṇa-tudathoz, bűn, és minden olyan műveltség, ami nem vezeti el az embert Kṛṣṇa megértéséhez, álműveltség. Kṛṣṇa-tudat nélkül az ember csak illuzórikus tetteket végez, és egy illuzórikus műveltséget hajszol.