HU/SB 4.30.3


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


3. VERS

maitreya uvāca
pracetaso ’ntar udadhau
pitur ādeśa-kāriṇaḥ
japa-yajñena tapasā
purañjanam atoṣayan


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

maitreyaḥ uvāca—Maitreya mondta; pracetasaḥ—a Pracetāk; antaḥ—benne; udadhau—a tengerben; pituḥ—az apjuknak; ādeśa-kāriṇaḥ—a parancsvégrehajtók; japa-yajñena—mantrák éneklésével; tapasā—szigorú lemondásokat végezve; puram-janam—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; atoṣayan—elégedett.


FORDÍTÁS

A nagy szent, Maitreya így szólt: Prācīnabarhi király fiai, a Pracetāk szigorú lemondásokat vállaltak a tenger mélyén, hogy végrehajtsák apjuk utasítását. Újra és újra a mantrákat énekelték, melyeket az Úr Śivától kaptak, s ezzel elégedetté tették az Úr Viṣṇut, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét.


MAGYARÁZAT

Az ember közvetlenül is imádkozhat az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez, de ha az Úr Śivához és az Úr Brahmāhoz hasonló nagy bhakták imáit ismétli, vagy ha követi a nagy személyiségek nyomdokait, akkor nagyon könnyen elégedetté teheti Őt. Gyakran énekeljük például a Brahma-saṁhitā következő mantráját is (Bs. 5.29):

cintāmaṇi-prakara-sadmasu kalpa-vṛkṣa-
lakṣāvṛteṣu surabhīr abhipālayantam
lakṣmī-sahasra-śata-sambhrama-sevyamānaṁ
govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi

„Govindát imádom, az eredeti Urat, az első élőlényt, aki a teheneket legelteti, aki minden kívánságot teljesít, s aki lelki drágakövekből épült lakhelyein él, ahol kívánságteljesítő fák milliói veszik körül, s lakṣmīk, azaz gopīk százezrei szolgálják mindig nagy tisztelettel és szeretettel.” Ezt az imát az Úr Brahmā mondta az Úrnak, és imáját ismételve követjük őt. Így lehet a legkönnyebben elégedetté tenni az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Egy tiszta bhakta sohasem törekszik arra, hogy közvetlenül érje el a Legfelsőbb Urat. Az Úr imádatának legfontosabb módszere az, amikor a bhakták tanítványi láncolatán keresztül közelítjük meg. A Pracetāk tehát azokat az imákat ismételték el, amelyeket az Úr Śiva mondott az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez, s ezzel sikerült elégedetté tenniük a Legfelsőbb Urat.

Az Istenség Legfelsőbb Személyiségét ez a vers purañjanának nevezi. Madhvācārya szerint az élőlényt azért nevezik purañjanának, mert az anyagi világ lakója lett, és az anyagi természet három kötőereje arra kényszeríti, hogy itt éljen. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége megteremti ezt az anyagi világot (pura), és bele is lép. Aṇḍāntara-stha-paramāṇu-cayāntara-stham. Az Úr belép az élőlény szívébe és az atomba, ezért az élőlényt és az Urat egyaránt purañjanának nevezik. Az egyik purañjana, az élőlény a legfelsőbb purañjana alárendeltje, ezért kötelessége, hogy mint alárendelt purañjana elégedetté tegye a legfelsőbb purañjanát. Ez az odaadó szolgálat. Az Úr Rudra    —    az Úr Śiva    —    az eredeti ācāryája a Rudra-sampradāya nevű vaiṣṇava sampradāyának. A rudra-gītena szó arra utal, hogy a Pracetāk az Úr Rudra tanítványi láncolatában lelki sikert értek el.