HU/SB 4.30.4
4. VERS
- daśa-varṣa-sahasrānte
- puruṣas tu sanātanaḥ
- teṣām āvirabhūt kṛcchraṁ
- śāntena śamayan rucā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
daśa-varṣa—tíz év; sahasra-ante—az ezer végén; puruṣaḥ—a Legfelsőbb Személy; tu—aztán; sanātanaḥ—örök; teṣām—a Pracetāknak; āvirabhūt—megjelent; kṛcchram—a szigorú lemondás; śāntena—elégedetté téve; śamayan—enyhítő; rucā—szépsége által.
FORDÍTÁS
Miután a Pracetāk tízezer évig végezték szigorú vezekléseiket, az Istenség Legfelsőbb Személyisége megjelent előttük szépséges alakjában, hogy megjutalmazza őket lemondásaikért. Ez meghatotta a Pracetākat, s kárpótolta őket vesződséges lemondásaikért.
MAGYARÁZAT
Tízezer évig szigorú lemondásokat végezni nem egy kellemes időtöltés. A bhakták azonban, akik komolyan tanulmányozzák a lelki életet, mégis ilyen lemondásokat vállalnak, hogy elnyerjék az Istenség Legfelsőbb Személyisége kegyét. Akkoriban az emberek hosszú ideig éltek, s így több ezer évig tartó szigorú lemondásoknak is alávethették magukat. Azt mondják, hogy Vālmīki, a Rāmāyaṇa szerzője hatvanezer évig végzett meditációs lemondásokat. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége nagyra becsülte a Pracetāk lemondásait, s végül megjelent előttük egy csodálatos alakban. A Pracetākat elégedettség töltötte el, s elfeledték a lemondásokat, melyeken keresztülmentek. Az anyagi világban nagyon elégedetté teszi az embert, ha fáradságos munkája után végül sikert ér el. Ugyanígy a bhakták is elfelejtik nehéz munkájukat és lemondásaikat, amint kapcsolatba kerülnek az Istenség Legfelsőbb Személyiségével. Dhruva Mahārāja egy ötéves kisfiú volt csupán, mégis komoly lemondásokat vállalt: száraz leveleket evett, csak vizet ivott, és semmilyen ételt nem vett magához. Így aztán hat hónap múlva szemtől szemben megpillanthatta az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Amikor meglátta az Urat, minden lemondást feledve így szólt: svāmin kṛtārtho ’smi, „Drága Uram, nagyon elégedett vagyok!”
Ezeket a lemondásokat természetesen a Satya-yugában, a Dvāpara-yugában és a Tretā-yugában végezték, nem ebben a Kali-korban. Ebben a Kali-yugában az ember ugyanezeket az eredményeket elérheti pusztán a Hare Kṛṣṇa mahā-mantra éneklésével. E kor emberei rendkívül elesettek, ezért az Úr kegyesen a legkönnyebb módszert adta nekik: csupán a Hare Kṛṣṇa mahā-mantra éneklésével elérhetik ugyanazt az eredményt. Mi azonban — ahogy az Úr Caitanya Mahāprabhu rámutat — olyan szerencsétlenek vagyunk, hogy még a mahā-mantra — Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare / Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare — énekléséhez sem vonzódunk.