HU/SB 4.31.28
28. VERS
- imāṁ tu kauṣāraviṇopavarṇitāṁ
- kṣattā niśamyājita-vāda-sat-kathām
- pravṛddha-bhāvo ’śru-kalākulo muner
- dadhāra mūrdhnā caraṇaṁ hṛdā hareḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
imām—mindez; tu—akkor; kauṣāraviṇā—Maitreya által; upavarṇitām—elbeszélt; kṣattā—Vidura; niśamya—miután hallotta; ajita-vāda—a Legfelsőbb Úr dicsőítése; sat-kathām—transzcendentális üzenetet; pravṛddha—növelte; bhāvaḥ—eksztázis; aśru—könnyeknek; kalā—a részecskék által; ākulaḥ—elárasztott; muneḥ—a nagy bölcsnek; dadhāra—rabul ejtette; mūrdhnā—a fejével; caraṇam—a lótuszlábak; hṛdā—a szívvel; hareḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének.
FORDÍTÁS
Kedves királyom! Miután Vidura végighallgatta Maitreyát, a nagy bölcset, aki az Istenség Legfelsőbb Személyisége és bhaktái transzcendentális üzenetéről beszélt, elöntötte őt az eksztázis. Könnybe lábadt szemmel azonnal guruja, lelki tanítómestere lótuszlába elé borult, majd szíve mélyébe zárta az Istenség Legfelsőbb Személyiségét.
MAGYARÁZAT
Ez a jele annak, ha valaki nagy bhaktákkal társul. A bhakta utasításokat kap egy felszabadult lélektől, s így transzcendentális boldogságában eksztázis árasztja el. Ahogyan Prahlāda Mahārāja mondta:
- naiṣāṁ matis tāvad urukramāṅghriṁ
- spṛśaty anarthāpagamo yad-arthaḥ
- mahīyasāṁ pāda-rajo-’bhiṣekaṁ
- niṣkiñcanānāṁ na vṛṇīta yāvat
- (SB 7.5.32)
Az ember nem válhat az Úr tökéletes bhaktájává, ha nem érintette meg egy nagy bhakta lótuszlábát. Azt, akinek nincsen köze az anyagi világhoz, niṣkiñcanának hívják. Az önmegvalósítás folyamata és a haza, Istenhez vezető út azt jelenti, hogy az ember meghódol a hiteles lelki tanítómester előtt, és lótuszlábának porát a fejére szórja. Így léphet előre a transzcendentális megvalósítás útján. Ilyen kapcsolatban volt Vidura Maitreyával, s elnyerte ennek gyümölcsét.