HU/SB 4.7.20


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


20. VERS

śyāmo hiraṇya-raśano ’rka-kirīṭa-juṣṭo
nīlālaka-bhramara-maṇḍita-kuṇḍalāsyaḥ
śaṅkhābja-cakra-śara-cāpa-gadāsi-carma-
vyagrair hiraṇmaya-bhujair iva karṇikāraḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

śyāmaḥ—feketés; hiraṇya-raśanaḥ—aranyszínű ruha; arka-kirīṭa-juṣṭaḥ—olyan ragyogó sisakkal, mint a nap; nīla-alaka—kékes hajfürtök; bhramara—nagy, fekete méhek; maṇḍita-kuṇḍala-āsyaḥ—arcát fülbevalók díszítik; śaṅkha—kagylókürt; abja—lótuszvirág; cakra—cakra; śara—nyílvesszők; cāpa—íj; gadā—buzogány; asi—kard; carma—pajzs; vyagraiḥ—telis-tele; hiraṇmaya—arany (karkötők és karperecek); bhujaiḥ—kezekkel; iva—mint; karṇikāraḥ—virágzó fa.


FORDÍTÁS

Bőre feketés árnyalatban játszott. Aranysárga ruhát viselt, sisakja pedig ragyogott, mint a nap. Haja szinte kékes volt, olyan színű, mint a fekete méhek. Arcát fülbevalók ékesítették. Nyolc kezében kagylókürtöt, cakrát, buzogányt, lótuszvirágot, nyílvesszőt, íjat, pajzsot és kardot tartott, s arany ékszereket, karpereceket és kardíszeket viselt. Teste virágzó fához hasonlított, amelyen a legváltozatosabb, legcsodálatosabb virágok nyílnak.


MAGYARÁZAT

Az Úr Viṣṇu arca a vers leírása szerint olyan, mint egy lótuszvirág, amely körül méhek zümmögnek. Testén minden ékszer a felkelő nap vörös-arany színének olvadt aranyára hasonlít. Az Úr megjelenik, ahogyan reggel a nap is felkel, hogy a kozmikus teremtést védelmezze. A lótuszvirág nyolc szirmához hasonló nyolc kezében különféle fegyvereket tart, melyek mind bhaktái védelmére szolgálnak.

Négy kezében Viṣṇu általában cakrát, buzogányt, kagylókürtöt és lótuszvirágot tart. Ezt a négy szimbólumot különféle elrendezésekben láthatjuk. A buzogány és a cakra annak a jelképe, hogy az Úr megbünteti a démonokat és a bűnösöket, míg a lótuszvirágot és a kagylókürtöt arra használja, hogy megáldja a bhaktákat. Kétféle ember van: a bhakta és a démon. Ahogy a Bhagavad-gītā (BG 4.8) is megerősíti (paritrāṇāya sādhūnām), az Úr mindig kész megvédelmezni a bhaktáit s elpusztítani a démonokat. Az anyagi világban démonok és bhakták élnek, de a lelki világban nincs ilyen különbség. Az Úr Viṣṇu tehát az anyagi és a lelki világ tulajdonosa is. Az anyagi világban szinte mindenki démonikus természetű, de vannak bhakták is, akik látszólag az anyagi világban élnek, valójában azonban a lelki világ lakói. A bhakták helyzete mindig transzcendentális, s az Úr Viṣṇu mindig megvédelmezi őket.