HU/SB 4.8.52


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


52. VERS

evaṁ bhagavato rūpaṁ
subhadraṁ dhyāyato manaḥ
nirvṛtyā parayā tūrṇaṁ
sampannaṁ na nivartate


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

evam—így; bhagavataḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; rūpam—forma; su-bhadram—nagyon kedvező; dhyāyataḥ—meditálva; manaḥ—az elme; nirvṛtyā—megszabadulva minden anyagi szennyeződéstől; parayā—transzcendentális; tūrṇam—nagyon hamar; sampannam—gazdagodva; na—soha; nivartate—lejönni.


FORDÍTÁS

Aki ily módon meditál, s elméjét mindig az Úr áldásos formájára rögzíti, az hamarosan megszabadul minden anyagi szennyeződéstől, és soha többé nem hagyja abba meditációját.


MAGYARÁZAT

A rendíthetetlen meditációt samādhinak, transznak nevezik. Aki állandóan az Úr transzcendentális szerető szolgálatát végzi, nem tud többé megválni attól, hogy az Úr formáján meditáljon, ahogyan azt ez a vers is elmondja. Az arcana-mārgát, a templomi mūrti-imádat odaadó szolgálatának a Pāñcarātra rendszerben előírt odaadó útját követve a bhakta állandóan az Úrra gondol    —    ez a samādhi, vagyis a transz. Aki ezt gyakorolja, az nem tud elfordulni az Úr szolgálatától, s ez tökéletessé teszi őt az emberi élet missziójának teljesítésében.