HU/SB 4.8.8


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


8. VERS

jāye uttānapādasya
sunītiḥ surucis tayoḥ
suruciḥ preyasī patyur
netarā yat-suto dhruvaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

jāye—a két feleségnek; uttānapādasya—Uttānapāda királynak; sunītiḥ—Sunīti; suruciḥ—Suruci; tayoḥ—mindkettőjüknek; suruciḥ—Suruci; preyasī—nagyon kedves; patyuḥ—a férjnek; na itarā—nem a másik; yat—akinek; sutaḥ—fia; dhruvaḥ—Dhruva.


FORDÍTÁS

Uttānapāda királynak két felesége volt, Sunīti és Suruci. A király Surucit kedvelte jobban, míg Sunītit, akinek volt egy Dhruva nevű fia, kevésbé szerette.


MAGYARÁZAT

A nagy bölcs, Maitreya a királyok jámbor tetteiről akart beszélni. Svāyambhuva Manu első fia Priyavrata volt, a második pedig Uttānapāda, Maitreya azonban rögtön Dhruva Mahārāja, Uttānapāda fia jellemzésébe kezdett, mert nagyon szeretett nemes tettekről beszélni. Dhruva Mahārāja életének történetét a bhakták nagyon kedvelik. Jámbor cselekedeteiből megtanulhatjuk, hogyan lehet megválni az anyagi tulajdontól, és hogyan lehet a szigorú lemondások és vezeklések segítségével egyre több odaadó szolgálatot végezni. A jámbor Dhruva történetét hallgatva erősödhet Istenbe vetett hitünk, közvetlenül kapcsolatba kerülhetünk az Istenség Legfelsőbb Személyiségével, és így hamarosan eljuthatunk az odaadó szolgálat transzcendentális síkjára. A példa, amelyet Dhruva Mahārāja a lemondásaival elénk állít, azonnal felébreszti az odaadó szolgálat iránti vágyat annak a szívében, aki hall róla.