HU/SB 4.9.56
56. VERS
- prākārair gopurāgāraiḥ
- śātakumbha-paricchadaiḥ
- sarvato ’laṅkṛtaṁ śrīmad-
- vimāna-śikhara-dyubhiḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
prākāraiḥ—a városfallal; gopura—városkapuk; āgāraiḥ—házakkal; śātakumbha—arany; paricchadaiḥ—díszesen megmunkált; sarvataḥ—minden oldalon; alaṅkṛtam—díszített; śrīmat—értékes, gyönyörű; vimāna—repülőgépek; śikhara—kupolák; dyubhiḥ—csillogó.
FORDÍTÁS
Mindenhol paloták emelkedtek a magasba. A városkapuk és körös-körül a város falai már magukban is csodálatosak voltak, s ez alkalommal még aranydíszekkel is felékesítették őket. A paloták kupolái épp úgy csillogtak, mint a város fölött szálló gyönyörű repülők csúcsai.
MAGYARÁZAT
Az említett repülőkkel kapcsolatban Śrīmad Vijayadhvaja Tīrtha elmondja, hogy ez alkalommal a félistenek is eljöttek repülőgépeiken a felsőbb bolygórendszerekből, hogy megáldják Dhruva Mahārāját, aki apja fővárosába érkezett. A versből megtudhatjuk, hogy a város palotáinak kupoláit és a repülőgépek csúcsait arany kézművesmunka díszítette, s a napfényben tükröződve mind fényesen ragyogtak. Megfigyelhetünk egy sajátos különbséget Dhruva Mahārāja kora és napjaink között: a repülőgépek akkoriban aranyból készültek, míg manapság közönséges alumíniumból gyártják őket. Mindez Dhruva Mahārāja korának gazdagságáról és a modern idők szegénységéről árulkodik.