HU/SB 5.16.25


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


25. VERS

yān upajuṣāṇānāṁ na kadācid api prajānāṁ valī-palita-klama-sveda-daurgandhya-jarāmaya-mṛtyu-śītoṣṇa-vaivarṇyopasargādayas tāpa-viśeṣā bhavanti yāvaj jīvaṁ sukhaṁ niratiśayam eva.


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yān—amelyek (az említett folyók létrehozta termékek); upajuṣāṇānām—azoknak, akik teljesen kihasználják; na—nem; kadācit—bármikor; api—bizonyára; prajānām—az embereknek; valī—ráncok; palita—ősz haj; klama—fáradtság; sveda—izzadság; daurgandhya—a tisztátalan izzadság miatti rossz szag; jarā—öregkor; āmaya—betegség; mṛtyu—idő előtti halál; śīta—zord hideg; uṣṇa—perzselő hőség; vaivarṇya—a test fényének elhalványulása; upasarga—nehézségek; ādayaḥ—és így tovább; tāpa—szenvedések; viśeṣāḥ—változatosság; bhavanti—vannak; yāvat—amíg; jīvam—élet; sukham—boldogság; niratiśayam—korlátlan; eva—csak.


FORDÍTÁS

Az anyagi világban azoknak, akik e hömpölygő folyók termékeit élvezik, nem ráncos a bőrük, és nincsenek ősz hajszálaik. Sohasem éreznek fáradtságot, és testük izzadsága nem áraszt rossz illatot. Nincs rájuk hatással az öregkor, a betegség vagy az idő előtti halál, nem szenvednek zord hidegtől vagy perzselő hőségtől, és testük nem veszíti el a ragyogását. Mindannyian nagyon boldogan, aggodalmak nélkül élnek, míg meg nem halnak.


MAGYARÁZAT

Ez a vers elmondja, mit jelent a tökéletes emberi társadalom még ebben az anyagi világban is. Az anyagi világ gyötrelmekkel teli állapotán enyhíteni lehet, ha van elegendő tej, joghurt, méz, tisztított vaj, melasz, gabona, ékszer, ágynemű, ülőhely és így tovább. Ez az emberi civilizáció. A mezőgazdasági vállalkozások révén bőséges mennyiségű gabonát termelhetnek az emberek, a tehéntartással pedig sok-sok tejet, joghurtot és tisztított vajat állíthatnak elő. Ha megvédjük az erdőket, bőségesen juthatunk mézhez is. Sajnos azonban a modern civilizációban az emberek lemészárolják a teheneket, a joghurt, a tej és a tisztított vaj forrásait, kivágják a fákat, amelyek mézet adnak, és gyárakat nyitnak, ahol csavarokat, autókat és bort termelnek, ahelyett hogy a mezőgazdasággal törődnének. Hogyan lehetnének így az emberek boldogok? A materializmus minden gyötrelmét el kell szenvedniük. Bőrük ráncos lesz, egyre zsugorodnak, hogy végül már majdnem olyanok, mint a törpék, és testük a sok undorító étel fogyasztása miatt, a tisztátalan izzadságnak köszönhetően förtelmes szagot áraszt. Ez nem emberi civilizáció. Ha az emberek igazán boldogok akarnak lenni ebben az életükben, és fel akarnak készülni a következő életükre, el kell fogadniuk egy védikus civilizációt. A védikus civilizáció bőségesen ellát minden embert az említett szükségletekkel.