HU/SB 5.17.20
20. VERS
- asad-dṛśo yaḥ pratibhāti māyayā
- kṣībeva madhv-āsava-tāmra-locanaḥ
- na nāga-vadhvo ’rhaṇa īśire hriyā
- yat-pādayoḥ sparśana-dharṣitendriyāḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
asat-dṛśaḥ—egy beszennyezett látású embernek; yaḥ—aki; pratibhāti—megjelenik; māyayā—māyā hatása; kṣībaḥ—aki részeg vagy mérges; iva—mint; madhu—mézzel; āsava—és likőrrel; tāmra-locanaḥ—a szemei olyan vörösek, mint a réz; na—nem; nāga-vadhvaḥ—a kígyódémon feleségei; arhaṇe—az imádatban; īśire—képtelenek voltak továbbhaladni; hriyā—a szemérmesség miatt; yat-pādayoḥ—akinek lótuszlába; sparśana—érintésével; dharṣita—izgatott; indriyāḥ—kinek érzékei.
FORDÍTÁS
Akiknek látása tisztátalan, azok a Legfelsőbb Úr szemét olyannak látják, mint azét az emberét, aki válogatás nélkül mindenféle részegítő italt iszik. Az ilyen oktalan emberek zavarodottságukban dühösek lesznek a Legfelsőbb Úrra, és haragjuk miatt Maga az Úr is dühösnek és nagyon félelmetesnek tűnik. Ez azonban csak illúzió. Amikor a kígyódémon feleségeit izgatottá tette az Úr lótuszlábának érintése, szégyenlősségükben képtelenek voltak folytatni az imádatát. Az Urat azonban nem ajzotta fel érintésük, hiszen Ő minden körülmények között kiegyensúlyozott. Ki ne imádná hát az Istenség Legfelsőbb Személyiségét?
MAGYARÁZAT
Aki nyugodt marad még akkor is, ha minden oka megvan az izgatottságra, azt dhīrának, kiegyensúlyozottnak nevezik. Az Istenség Legfelsőbb Személyiségét amiatt, hogy helyzete mindig transzcendentális, sohasem izgatja fel semmi. Aki tehát szeretne dhīra lenni, annak az Úr lótuszlábánál kell menedéket keresnie. A Bhagavad-gītāban (BG 2.13) Kṛṣṇa azt mondja: dhīras tatra na muhyati. Aki minden körülmények között kiegyensúlyozott, azt semmi sem zavarhatja meg. Prahlāda Mahārāja a dhīra tökéletes példája. Amikor Nṛsiṁhadeva félelmetes formája megjelent, hogy elpusztítsa Hiraṇyakaśiput, Prahlādát ez nem izgatta fel. Nyugodt és csendes maradt, míg mások, még az Úr Brahmā is, megijedtek az Úrtól.