HU/SB 5.17.24
24. VERS
- yan-nirmitāṁ karhy api karma-parvaṇīṁ
- māyāṁ jano ’yaṁ guṇa-sarga-mohitaḥ
- na veda nistāraṇa-yogam añjasā
- tasmai namas te vilayodayātmane
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yat—aki által; nirmitām—létrejött; karhi api—bármikor; karma-parvaṇīm—ami szorosra köti a gyümölcsöző cselekedetek csomóit; māyām—az illuzórikus energia; janaḥ—egy személy; ayam—ez; guṇa-sarga-mohitaḥ—az anyagi természet három kötőerejétől megtévesztve; na—nem; veda—ismeri; nistāraṇa-yogam—azt a folyamatot, ami kiszabadít az anyagi kötelékek alól; añjasā—hamar; tasmai—Neki (a Legfelsőbbnek); namaḥ—tiszteletteljes hódolat; te—Neked; vilaya-udaya-ātmane—akiben minden megsemmisül, és akiből minden újra megnyilvánul.
FORDÍTÁS
Az Istenség Legfelsőbb Személyiségének illuzórikus energiája mindannyiunkat, feltételekhez kötött lelkeket ehhez az anyagi világhoz köt. Az Ő kegye nélkül ezért a hozzánk hasonló emberek nem értik meg, hogyan lehet kiszabadulni az illuzórikus energiából. Hadd ajánljam tiszteletteljes hódolatomat az Úrnak, a teremtés és megsemmisülés okának!
MAGYARÁZAT
Kṛṣṇa a Bhagavad-gītāban (BG 7.14) egyértelműen kijelenti:
- daivī hy eṣā guṇa-mayī
- mama māyā duratyayā
- mām eva ye prapadyante
- māyām etāṁ taranti te
„Az anyagi természet három kötőerejéből álló isteni energiámat nagyon nehéz legyőzni. De akik átadták magukat Nekem, azok könnyen túllépnek rajta.” Az Úr illuzórikus energiájában cselekvő feltételekhez kötött lelkek mind a testüket tekintik önvalójuknak, és így szünet nélkül vándorolnak az univerzumban, különféle fajokban megszületve és egyre több problémát teremtve. Néha megundorodnak a gondjaiktól, és egy olyan utat keresnek, ami kivezet ebből az útvesztőből. Ezeknek az úgynevezett kutatóknak azonban sajnos nincs tudomásuk az Istenség Legfelsőbb Személyiségéről és az Ő illuzórikus energiájáról, így mindannyian csak a sötétben tapogatóznak, és sohasem találják meg a kivezető utat. Az állítólagos tudósok és nagy kutatók nevetséges módon igyekeznek megtalálni az élet okát. Nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy az élet már létrejött. Mi lesz az érdemük, ha rájönnek az élet vegyi összetételére? Vegyszereik pusztán az öt elem, a föld, víz, tűz, levegő és éter különféle átalakulásai. Ahogy a Bhagavad-gītā (BG 2.20) elmondja, az élőlény sohasem keletkezik (na jāyate mriyate vā kadācin). Van öt durva anyagi elem és három finom anyagi elem (elme, intelligencia és ego), és vannak az örök élőlények. Az élőlény egy bizonyos fajta testre vágyik, s az Istenség Legfelsőbb Személyiségének utasítására az anyagi természetből, ami nem más, mint egyfajta gépezet, amit a Legfelsőbb Úr irányít, létrejön ez a test. Az Úr ad az élőlénynek egy bizonyos testet, egy gépet, amivel az élőlénynek a gyümölcsöző cselekedetek törvényei szerint kell dolgoznia. Ez a vers a gyümölcsöző tettekről tesz említést: karma-parvanīṁ māyām. Az élőlény egy gépben ül (a testben), amit a Legfelsőbb Úr utasításai szerint irányít. Ez a lélek egyik testből a másikba történő vándorlásának titka. Az élőlény az anyagi világban a gyümölcsöző cselekedetekbe bonyolódik. A Bhagavad-gītā (BG 15.7) megerősíti: manaḥ ṣaṣṭhānīndriyāṇi prakṛti-sthāni karṣati. Az élőlény kemény küzdelmet vív a hat érzék ellen, amihez az elme is hozzátartozik.
A teremtés és megsemmisítés során az élőlény a gyümölcsöző tettekbe merül, melyeket az illuzórikus energia, māyā hajt végre. Pontosan olyan, mint egy számítógép az Istenség Legfelsőbb Személyisége kezében. Az úgynevezett „tudósok” azt mondják, hogy a természet függetlenül működik, azt azonban nem tudják elmagyarázni, hogy mi a természet. A természet nem más, mint egy gépezet, amelyet az Istenség Legfelsőbb Személyisége vezérel. Aki megérti, ki az irányító, annak számára az élet problémái megoldódnak. Ezt Kṛṣṇa is elmondja a Bhagavad-gītāban (BG 7.19):
- bahūnāṁ janmanām ante
- jñānavān māṁ prapadyate
- vāsudevaḥ sarvam iti
- sa mahātmā sudurlabhaḥ
„Sok-sok születés és halál után az igazi tudást elsajátító ember átadja magát Nekem, mert tudja, hogy Én vagyok minden ok oka. Az ilyen nagy lélek bizony ritka.” A józan ember tehát meghódol az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, s így kiszabadul az illuzórikus energia, māyā karmai közül.
Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad-Bhāgavatam Ötödik Énekének tizenhetedik fejezetéhez, melynek címe: „A Gangesz folyó alászállása”.