HU/SB 5.18.14


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


14. VERS

tasmād rajo-rāga-viṣāda-manyu-
māna-spṛhā-bhayadainyādhimūlam
hitvā gṛhaṁ saṁsṛti-cakravālaṁ
nṛsiṁha-pādaṁ bhajatākutobhayam iti


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tasmāt—ezért; rajaḥ—a szenvedélynek vagy az anyagi vágyaknak; rāga—ragaszkodás az anyagi dolgokhoz; viṣāda—majd csalódás; manyu—düh; māna-spṛhā—a vágy arra, hogy tisztelet övezze a társadalomban; bhaya—félelem; dainya—a szegénységnek; adhimūlam—az eredeti ok; hitvā—feladva; gṛham—családos élet; saṁsṛti-cakravālam—az ismétlődő születés és halál körforgása; nṛsiṁha-pādam—az Úr Nṛsiṁhadeva lótuszlába; bhajata—imádat; akutaḥ-bhayam—a félelemtől mentes oltalom; iti—így.


FORDÍTÁS

Ezért, ó, démonok, adjátok fel a családi élet csalóka boldogságát, és keressetek menedéket az Úr Nṛsiṁhadeva lótuszlábánál, ami valóban megszabadít minden félelemtől! Az anyagi ragaszkodás, a fáradhatatlan vágyak, a kedvetlenség, a düh, a kétségbeesés, a félelem és az áltekintély utáni vágy eredeti oka nem más, mint hogy az ember a családi élet kötelékeibe bonyolódik. Mindezek a születés és halál örökös ismétlődéséhez vezetnek.