HU/SB 5.18.34
34. VERS
- uttareṣu ca kuruṣu bhagavān yajña-puruṣaḥ kṛta-varāha-rūpa āste taṁ tu devī haiṣā bhūḥ saha kurubhir askhalita-bhakti-yogenopadhāvati imāṁ ca paramām upaniṣadam āvartayati.
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
uttareṣu—az északi oldalon; ca—szintén; kuruṣu—a Kuruként ismert földterületen; bhagavān—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; yajña-puruṣaḥ—aki elfogadja az áldozatok minden eredményét; kṛta-varāha-rūpaḥ—egy vadkan formáját öltötte fel; āste—örökké létezik; tam—Őt; tu—bizonyára; devī—az istennő; ha—bizonyára; eṣā—ez; bhūḥ—a Föld bolygó; saha—vele együtt; kurubhiḥ—a Kuruként ismert földrész lakói; askhalita—állhatatos; bhakti-yogena—odaadó szolgálattal; upadhāvati—imádják; imām—ez; ca—szintén; paramām upaniṣadam—a legfelsőbb Upaniṣad (az a folyamat, amellyel az ember az Úrhoz fordulhat); āvartayati—gyakorlásként újra és újra énekli.
FORDÍTÁS
Śukadeva Gosvāmī így szólt: Kedves királyom! A Legfelsőbb Úr vadkan inkarnációjában, aki az áldozati felajánlásokat elfogadja, Jambūdvīpa északi részén él. Ott, az Uttarakuru-varṣaként ismert földrészen Földanya és az ott élők mindannyian állhatatos odaadó szolgálatukkal imádják Őt, újra és újra a következő Upaniṣad mantrát ismételve: