HU/SB 5.20.22
22. VERS
- yāsām ambhaḥ pavitram amalam upayuñjānāḥ puruṣa-ṛṣabha-draviṇa-devaka-saṁjñā varṣa-puruṣā āpomayaṁ devam apāṁ pūrṇenāñjalinā yajante.
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yāsām—valamennyi folyónak; ambhaḥ—a vize; pavitram—nagyon szent; amalam—nagyon tiszta; upayuñjānāḥ—használják; puruṣa—Puruṣa; ṛṣabha—Ṛṣabha; draviṇa—Draviṇa; devaka—Devaka; saṁjñāḥ—e neveket kapták; varṣa-puruṣāḥ—e varṣák lakói; āpaḥ-mayam—Varuṇa, a vizek ura; devam—imádandó istenségeként; apām—a víznek; pūrṇena—teli; añjalinā—összetett tenyerekkel; yajante—imádják.
FORDÍTÁS
Krauñcadvīpa népe négy kasztban él, s puruṣáknak, ṛṣabháknak, draviṇáknak és a devakáknak nevezik őket. Szent folyóik vizével imádják az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, azáltal, hogy tenyerükben vizet ajánlanak Varuṇa, a víz formájában jelen lévő félisten lótuszlábainak.
MAGYARÁZAT
Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura azt mondja: āpomayaḥ asmayam, Krauñcadvīpa különböző részeinek lakói összetett tenyerükben a folyók szent vizeit ajánlják fel egy kőből vagy vasból készült mūrtinak.