HU/SB 5.20.30
30. VERS
- tad-dvīpa-madhye mānasottara-nāmaika evārvācīna-parācīna-varṣayor maryādācalo ’yuta-yojanocchrāyāyāmo yatra tu catasṛṣu dikṣu catvāri purāṇi loka-pālānām indrādīnāṁ yad-upariṣṭāt sūrya-rathasya meruṁ paribhramataḥ saṁvatsarātmakaṁ cakraṁ devānām aho-rātrābhyāṁ paribhramati.
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tat-dvīpa-madhye—ezen a szigeten; mānasottara—Mānasottara; nāma—nevű; ekaḥ—egy; eva—valóban; arvācīna—ezen az oldalon; parācīna—és túl, vagyis kívül; varṣayoḥ—a földrészeknek; maryādā—a határát jelzi; acalaḥ—egy nagy hegy; ayuta—tízezer; yojana—nyolc mérföld; ucchrāya-āyāmaḥ—aminek magassága és szélessége; yatra—ahol; tu—de; catasṛṣu—a négy; dikṣu—irányban; catvāri—négy; purāṇi—város; loka-pālānām—a bolygórendszerek irányítóié; indra-ādīnām—Indrával az élen; yat—aminek; upariṣṭāt—a tetején; sūrya-rathasya—a napisten szekerének; merum—a Meru-hegyet; paribhramataḥ—miközben körüljárja; saṁvatsara-ātmakam—egy saṁvatsarából álló; cakram—kerék vagy pálya; devānām—a félisteneknek; ahaḥ-rātrābhyām—nappalai és éjszakái alatt; paribhramati—körbejár.
FORDÍTÁS
E sziget közepén emelkedik a hatalmas Mānasottara-hegy, ami határt húz a sziget belső és külső oldala között. Szélessége és magassága 10 000 yojana [80 000 mérföld]. E hegyen a négy égtáj irányában találhatók a félistenek lakhelyei, köztük Indráé is. A napisten szekerén a Nap a Saṁvatsarának nevezett pályán halad a hegy tetején, körüljárva a Meru-hegyet. A Nap pályáját az északi oldalon Uttarāyaṇának, a déli oldalon pedig Dakṣiṇāyanának nevezik. Az egyik oldal a félistenek nappalát, a másik oldal az éjszakájukat képviseli.
MAGYARÁZAT
A Brahma-saṁhitā (5.52) megerősíti, hogy a Nap mozog: yasyājñāya bhramati saṁbhṛta-kāla-cakraḥ. Hat hónapon keresztül az északi oldalon, hat hónapig pedig a délin járja körül a Sumeru-hegyet. Ez alkotja a felsőbb bolygórendszereken élő félistenek nappalát és éjszakáját.