HU/SB 5.23.8
8. VERS
- etad u haiva bhagavato viṣṇoḥ sarva-devatāmayaṁ rūpam aharahaḥ sandhyāyāṁ prayato vāgyato nirīkṣamāṇa upatiṣṭheta namo jyotir-lokāya kālāyanāyānimiṣāṁ pataye mahā-puruṣāyābhidhīmahīti.
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
etat—ez; u ha—valójában; eva—bizonyára; bhagavataḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; viṣṇoḥ—az Úr Viṣṇunak; sarva-devatā-mayam—az összes félistent tartalmazó; rūpam—forma; ahaḥ-ahaḥ—mindig; sandhyāyām—reggel, délben és este; prayataḥ—meditálni rajta; vāgyataḥ—uralkodni a szavakon; nirīkṣamāṇaḥ—megfigyelni; upatiṣṭheta—imádnunk kell; namaḥ—tiszteletteljes hódolat; jyotiḥ-lokāya—valamennyi bolygórendszer nyugvóhelyének; kālāyanāya—a legfelsőbb idő formájában; animiṣām—a félisteneknek; pataye—a mesternek; mahā-puruṣāya—a Legfelsőbb Személynek; abhidhīmahi—hadd meditáljunk; iti—így.
FORDÍTÁS
Kedves királyom! A śiśumāra testét, amelyről beszéltem, az Úr Viṣṇu, az Istenség Legfelsőbb Személyisége külső formájának kell tekintenünk. Reggel, délben és este némán az Úr Śiśumāra-cakra formáját kell néznünk, s a következő mantrával kell imádnunk Őt: „Ó, Uram, aki felvetted az idő formáját! Ó, a különféle pályákon keringő bolygók mindegyikének nyugvóhelye! Ó, félistenek Ura, ó, Legfelsőbb Személy, tiszteletteljes hódolatomat ajánlom Neked, és Rajtad meditálok!”