HU/SB 5.3.8


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


8. VERS

ātmana evānusavanam añjasāvyatirekeṇa bobhūyamānāśeṣa-puruṣārtha-svarūpasya kintu nāthāśiṣa āśāsānānām etad abhisaṁrādhana-mātraṁ bhavitum arhati.


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

ātmanaḥ—önellátóan; eva—bizonyára; anusavanam—minden pillanatban; añjasā—közvetlenül; avyatirekeṇa—megállás nélkül; bobhūyamāna—növelve; aśeṣa—korlátlanul; puruṣa-artha—az élet céljai; sva-rūpasya—valódi kiléted; kintu—de; nātha—ó, Urunk; āśiṣaḥ—áldások az anyagi élvezethez; āśāsānānām—nekünk, akik mindig vágyakozunk; etat—ez; abhisaṁrādhana—megkapni a kegyed; mātram—csak; bhavitum arhati—lehet.


FORDÍTÁS

Az élet minden célja és gazdagsága közvetlenül, önellátóan, szüntelenül és korlátlanul nő Benned minden pillanatban. Valójában Te vagy maga a korlátlan élvezet és a gyönyörteli lét. Ami minket illet, ó, Urunk, mi mindig anyagi élvezetre vágyunk. Neked nincs szükséged mindezekre az áldozatokra. Ezek számunkra vannak, hogy megkaphassuk áldásaidat. A gyümölcsöző eredményekért hajtjuk végre őket; Neked semmi szükséged rájuk.


MAGYARÁZAT

Mivel a Legfelsőbb Úr önellátó, nincs szüksége a hatalmas áldozatokra. A fényűzőbb életért végzett gyümölcsöző cselekedetek azok számára vannak, akik saját érdekükben vágynak az anyagi gazdagságra. Yajñārthāt karmaṇo ’nyatra loko ’yaṁ karma-bandhanaḥ: ha nem azért cselekszünk, hogy a Legfelsőbb Urat elégítsük ki, akkor tetteink māyā tettei. Építhetünk egy hatalmas, díszes templomot, sok ezer dollárt belefektetve, az Úrnak azonban nincs szüksége ilyen templomra. Millió és millió templom szolgál otthonául, és nincs szüksége a mi erőfeszítésünkre. Egyáltalán nincs szüksége rá, hogy nagy pompával imádjuk. Ez a mi érdekünket szolgálja. Ha a pénzünket arra használjuk, hogy egy gyönyörű templomot építsünk, akkor megszabadulunk a törekvésünk visszahatásaitól. Ez a mi érdekünkben történik. Emellett ha igyekszünk valami jót tenni a Legfelsőbb Úrnak, Ő elégedett lesz velünk, s az áldásait adja. A végkövetkeztetés tehát az, hogy a gazdag imádat nem az Úr kedvéért történik, hanem a mi érdekünkben. Ha valahogyan megkapjuk az Úr áldásait, akkor tudatunk megtisztulhat, és alkalmassá válhatunk arra, hogy hazatérjünk, vissza Istenhez.