HU/SB 5.5.24
24. VERS
- dhṛtā tanūr uśatī me purāṇī
- yeneha sattvaṁ paramaṁ pavitram
- śamo damaḥ satyam anugrahaś ca
- tapas titikṣānubhavaś ca yatra
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
dhṛtā—a transzcendentális műveltség tartja fenn; tanūḥ—test; uśatī—mentes az anyagi szennyeződéstől; me—Enyém; purāṇī—örök; yena—aki által; iha—ebben az anyagi világban; sattvam—a jóság kötőereje; paramam—legfelsőbb; pavitram—megtisztult; śamaḥ—az elme szabályozása; damaḥ—az érzékek szabályozása; satyam—igazmondás; anugrahaḥ—kegy; ca—és; tapaḥ—lemondás; titikṣā—türelem; anubhavaḥ—Isten és az élőlény megvalósítása; ca—és; yatra—ahol.
FORDÍTÁS
A Védák az Én örök, transzcendentális hang-inkarnációim, ezért śabda-brahmának nevezik őket. E világban a brāhmaṇák alaposan tanulmányozzák a Védákat, és mivel megértik azok végkövetkeztetéseit, a megszemélyesült Védáknak kell tekinteni őket. A brāhmaṇákra a legfelsőbb, transzcendentális természeti kötőerő, a sattva-guṇa hat, ezért szilárdan uralkodnak elméjükön [śama], érzékeiken [dama], valamint igazmondóak [satya]. A Védákat azok eredeti értelme szerint beszélik el, és kegyükből [anugraha] minden feltételekhez kötött léleknek prédikálják a Védák célját. Lemondást végeznek [tapasya], türelmesek [titikṣā], és felismerik az élőlény és a Legfelsőbb Úr helyzetét [anubhava]. Ez a brāhmaṇák nyolc tulajdonsága. Az élőlények között nincs senki, aki magasabb rendű lenne a brāhmaṇáknál.
MAGYARÁZAT
Ilyen tehát egy igaz brāhmaṇa. Brāhmaṇa az, aki az elme és az érzékek szabályozásának gyakorlásával elsajátította a Védák végkövetkeztetéseit, és másoknak azok valódi magyarázatáról beszél. A Bhagavad-gītā megerősíti (BG 15.15): vedaiś ca sarvair aham eva vedyaḥ. A Védák tanulmányozásával az embernek el kell jutnia az Úr Śrī Kṛṣṇa transzcendentális helyzetének megértéséig. Aki valóban megértette a Védák lényegét, az képes az igazságot prédikálni, és könyörületes a feltételekhez kötött lelkekhez, akik amiatt, hogy nem Kṛṣṇa-tudatosak, a feltételekhez kötött világ háromféle gyötrelmétől szenvednek. Egy brāhmaṇának sajnálnia kell az embereket, és prédikálnia kell a Kṛṣṇa-tudatot, hogy felemelje őket. Maga Śrī Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége alászáll ebbe az univerzumba a lelki birodalomból, hogy a lelki élet értékeiről tanítsa a feltételekhez kötött lelkeket. Megpróbálja rávenni őket, hogy hódoljanak meg Neki. A brāhmaṇák ugyanezt teszik. Miután magukévá tették a Védák utasításait, segítenek a Legfelsőbb Úrnak a feltételekhez kötött lelkek felszabadításában. A brāhmaṇák nagyon kedvesek a Legfelsőbb Úrnak, mert magas szintű sattva-guṇa tulajdonságokkal rendelkeznek, és az anyagi világban élő valamennyi feltételekhez kötött lélek érdekében cselekszenek.