HU/SB 6.11.14


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


14. VERS

śrī-vṛtra uvāca
diṣṭyā bhavān me samavasthito ripur
yo brahma-hā guru-hā bhrātṛ-hā ca
diṣṭyānṛṇo ’dyāham asattama tvayā
mac-chūla-nirbhinna-dṛṣad-dhṛdācirāt


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

śrī-vṛtraḥ uvāca—Vṛtrāsura, a nagy hős így szólt; diṣṭyā—szerencsére; bhavān—felséged; me—nekem; samavasthitaḥ—vagy (előttem); ripuḥ—ellenségem; yaḥ—aki; brahma-hā—egy brāhmaṇa gyilkosa; guru-hā—gurud gyilkosa; bhrātṛ-hā—bátyám gyilkosa; ca—szintén; disṭyā—szerencsére; anṛṇaḥ—adósságtól mentesen (a bátyám felé); adya—ma; aham—én; asat-tama—ó, gyalázatos; tvayā—rajtad keresztül; mat-śūla—háromágú szigonyommal; nirbhinna—átszúrva; dṛṣat—mint egy kő; hṛdā—akinek a szíve; acirāt—nagyon hamar.


FORDÍTÁS

Śrī Vṛtrāsura így szólt: Ő, aki megölt egy brāhmaṇát, aki megölte lelki tanítómesterét, s aki bátyámat is megölte, áll most nagy szerencsémre ellenségként előttem. Ó, gyalázatos! Amikor háromágú szigonyommal átdöföm kőszíved, nem leszek többé adósa fivéremnek!