HU/SB 6.16.13


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


13. VERS

nirhṛtya jñātayo jñāter
dehaṁ kṛtvocitāḥ kriyāḥ
tatyajur dustyajaṁ snehaṁ
śoka-moha-bhayārtidam


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

nirhṛtya—eltávolítva; jñātayaḥ—Citraketu király és a többi rokon; jñāteḥ—a fiúnak; deham—a testét; kṛtvā—elvégezve; ucitāḥ—megfelelő; kriyāḥ—cselekedetek; tatyajuḥ—lemondtak róla; dustyajam—nagyon nehéz lemondani róla; sneham—ragaszkodást; śoka—bánat; moha—illúzió; bhaya—félelem; arti—és szenvedés; dam—adván.


FORDÍTÁS

Miután a rokonok az illendő temetési szertartást elvégezve és a halott gyermek testét elhamvasztva eleget tettek kötelességeiknek, megváltak a ragaszkodástól, ami csak illúzióhoz, bánathoz, félelemhez és fájdalomhoz vezet. Az efféle ragaszkodásról kétségtelenül nehéz lemondani, ők azonban ezt könnyűszerrel megtették.