HU/SB 6.2.43


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


43. VERS

hitvā kalevaraṁ tīrthe
gaṅgāyāṁ darśanād anu
sadyaḥ svarūpaṁ jagṛhe
bhagavat-pārśva-vartinām


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

hitvā—elhagyva; kalevaram—az anyagi testet; tīrthe—a szent helyen; gaṅgāyām—a Gangesz partján; darśanāt anu—miután látta; sadyaḥ—azonnal; sva-rūpam—eredeti lelki formáját; jagṛhe—felvette; bhagavat-pārśva-vartinām—amely alkalmas volt arra, hogy az Úr egyik társa legyen.


FORDÍTÁS

Amikor Ajāmila megpillantotta a viṣṇudūtákat, ott, Hardwarnál, a Gangesz partján elhagyta anyagi testét. Visszanyerte eredeti lelki testét, amely éppen alkalmas volt arra, hogy az Úr társa legyen.


MAGYARÁZAT

Az Úr a Bhagavad-gītāban (BG 4.9) így szól:

janma karma ca me divyam
evaṁ yo vetti tattvataḥ
tyaktvā dehaṁ punar janma
naiti mām eti so ’rjuna

„Ó, Arjuna! Aki ismeri megjelenésem és cselekedeteim transzcendentális természetét, az teste elhagyása után nem születik meg újra ebben az anyagi világban, hanem eléri az Én örök hajlékomat.”

A Kṛṣṇa-tudat tökéletességének eredménye az, hogy az anyagi test elhagyása után az ember azonnal a lelki világba kerül eredeti lelki testében, hogy ott az Istenség Legfelsőbb Személyiségének a társa legyen. Vannak olyan bhakták, akik a Vaikuṇṭhalokára kerülnek, míg mások Goloka Vṛndāvanába mennek, hogy Kṛṣṇa társai legyenek.