HU/SB 6.5.39


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


39. VERS

nanu bhāgavatā nityaṁ
bhūtānugraha-kātarāḥ
ṛte tvāṁ sauhṛda-ghnaṁ vai
vairaṅ-karam avairiṇām


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

nanu—most; bhāgavatāḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyisége bhaktái; nityam—örökké; bhūta-anugraha-kātarāḥ—nagyon szeretnék megáldani az elesett, feltételekhez kötött lelkeket; ṛte—kivéve; tvām—téged; sauhṛda-ghnam—a barátság szétszakítója (akit ezért nem lehet a bhāgavaták, az Úr bhaktái közé sorolni); vai—valóban; vairam-karam—ellenségeskedést teremtesz; avairiṇām—olyan emberekkel, akik nem ellenségek.


FORDÍTÁS

Rajtad kívül az Úr minden bhaktája nagyon kegyes a feltételekhez kötött lelkekhez, és mind arra vágynak, hogy mások javára cselekedjenek. Egy bhakta öltözékét viseled ugyan, mégis gyűlölködést váltasz ki olyan emberekből, akik nem az ellenségeid, barátságokat szakítasz szét, és ellenségeskedést szítasz a barátok között. Nem szégyelled bhaktának nevezni magad, miközben ilyen szörnyű tetteket követsz el?


MAGYARÁZAT

Ilyen bírálatokat kell eltűrnie Nārada Muni szolgáinak a tanítványi láncolatban. A Kṛṣṇa-tudatos mozgalomban a fiatalokat arra próbáljuk tanítani, hogy a szigorú szabályok követésével legyenek bhakták, és térjenek haza, vissza Istenhez, de a szolgálatunkat sem Indiában, sem azokban a nyugati országokban nem ismerik el, ahol a Kṛṣṇa-tudatos mozgalom terjesztésére törekszünk. Indiában a kaszt-brāhmaṇák lettek a Kṛṣṇa-tudatos mozgalom ellenségei, mert idegeneket, akiket ők mleccháknak és yavanáknak tekintenek, emelünk fel a brāhmaṇák szintjére. Lemondásra és vezeklésre tanítjuk őket, és a szentelt zsinórt adományozva nekik brāhmaṇának fogadjuk el őket. India kaszt-brāhmaṇáinak ezért egyáltalán nincs ínyére mindaz, amit a nyugati világban teszünk, nyugaton pedig azoknak a fiataloknak a szülei váltak ellenségeinkké, akik csatlakoznak a mozgalomhoz. Mi nem akarunk ellenségeket szerezni, de ez a folyamat olyan, hogy az abhakták mindig ellenségként tekintenek ránk. Ám ahogy a śāstrákban áll, egy bhaktának türelmesnek és kegyesnek kell lennie. A prédikáló bhaktáknak fel kell készülniük arra, hogy a tudatlan emberek vádolni fogják őket, mégis nagyon kegyesnek kell lenniük az elesett, feltételekhez kötött lelkekhez. Ha valaki képes végezni kötelességét Nārada Muni tanítványi láncolatában, szolgálatát biztos elismerés fogja követni. Az Úr a Bhagavad-gītāban (BG 18.68-69) így szól:

ya idaṁ paramaṁ guhyaṁ
mad-bhakteṣv abhidhāsyati
bhaktiṁ mayi parāṁ kṛtvā
mām evaiṣyaty asaṁśayaḥ
na ca tasmān manuṣyeṣu
kaścin me priya-kṛttamaḥ
bhavitā na ca me tasmād
anyaḥ priyataro bhuvi

„Aki ezt a legnagyobb titkot a bhaktáknak elmagyarázza, az kétségtelenül eljut a tiszta odaadó szolgálatig, s végül visszatér Hozzám. Nincs és nem is lesz soha nála kedvesebb szolgám ezen a világon.” Prédikáljuk hát tovább az Úr Kṛṣṇa üzenetét, és ne féljünk az ellenségektől! Egyetlen kötelességünk, hogy elégedetté tegyük az Urat ezzel a prédikálással, amit az Úr Caitanya és az Úr Kṛṣṇa szolgálatként fognak elfogadni. Őszintén kell szolgálnunk az Urat, és nem szabad, hogy az úgynevezett ellenségek elrettentsenek bennünket.

A versben a sauhṛda-ghnam („a barátság szétszakítója”) szóval találkozunk. Nārada Muni és tanítványi láncolatának tagjai barátságokat és családokat szakítanak szét, ezért néha azzal vádolják őket, hogy sauhṛda-ghnamok, azaz ellenségeskedést szítanak a rokonok között. Az igazság az, hogy ezek a bhakták minden élőlény barátai (suhṛdaṁ sarva-bhūtānām), de tévesen ellenségeknek tekintik őket. A prédikálás néha nehéz, hálátlan feladat, de egy prédikátornak követnie kell a Legfelsőbb Úr parancsait, és nem szabad félnie a materialista emberektől.