HU/SB 7.1.10


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


10. VERS

yadā sisṛkṣuḥ pura ātmanaḥ paro
rajaḥ sṛjaty eṣa pṛthak sva-māyayā
sattvaṁ vicitrāsu riraṁsur īśvaraḥ
śayiṣyamāṇas tama īrayaty asau


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yadā—amikor; sisṛkṣuḥ—arra vágyva, hogy teremtsen; puraḥ—anyagi testeket; ātmanaḥ—az élőlények számára; paraḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; rajaḥ—a szenvedély kötőereje; sṛjati—megnyilvánítja; eṣaḥ—Ő; pṛthak—külön, túlnyomórészt; sva-māyayā—saját teremtő energiája által; sattvam—a jóság kötőereje; vicitrāsu—különféle testekben; riraṁsuḥ—cselekedni vágyik; īśvaraḥ—az Istenség Személyisége; śayiṣyamāṇaḥ—készen arra, hogy befejezze; tamaḥ—a tudatlanság kötőereje; īrayati—felébreszti; asau—az a Legfelsőbb.


FORDÍTÁS

Amikor az Istenség Legfelsőbb Személyisége megteremti a különféle testeket, s minden egyes élőlénynek jelleme és gyümölcsöző tettei alapján felkínál egy bizonyos testet, az Úr életre kelti az anyagi természet valamennyi kötőerejét    —    a sattva-guṇát, a rajo-guṇát és a tamo-guṇát. Ezután Felsőlélekként belép minden egyes testbe, és befolyásolja a teremtés, a fenntartás és a megsemmisítés kötőerőit, a sattva-guṇát a fenntartáshoz, a rajo-guṇát a teremtéshez, a tamo-guṇát pedig a megsemmisítéshez felhasználva.


MAGYARÁZAT

Noha az anyagi természetet a három kötőerő    —    a sattva-guṇa, a rajo-guṇa és a tamo-guṇa    —    irányítja, a természet nem független. Az Úr a Bhagavad-gītāban (BG 9.10) így szól:

mayādhyakṣeṇa prakṛtiḥ
sūyate sa-carācaram
hetunānena kaunteya
jagad viparivartate

„Ó, Kuntī fia, ez az anyagi természet, ami egyike energiáimnak, az Én irányításom alatt működik, létrehozva a mozgó és mozdulatlan lények mindegyikét. Az anyagi természet törvénye alapján újra és újra teremtődik és semmisül meg ez a megnyilvánulás.” Az anyagi világ különféle változásai a három guṇa működéseként és visszahatásaiként következnek be, de e három kötőerő felett ott áll azok irányítója, az Istenség Legfelsőbb Személyisége. A különféle testekben, amelyeket az élőlény az anyagi természettől kap (yantrārūḍhāni māyayā), vagy a sattva-guṇa, vagy a rajo-guṇa, vagy pedig a tamo-guṇa az uralkodó. A testet az anyagi természet az Istenség Legfelsőbb Személyisége irányításával hozza létre. Ezért mondja ez a vers, hogy yadā sisṛkṣuḥ pura ātmanaḥ paraḥ. Ez arra utal, hogy a testet kétségtelenül az Úr hozza létre. Karmaṇā daiva-netreṇa (SB 3.31.1): a test az élőlény karmája szerint a Legfelsőbb Úr felügyelete alatt jön létre. Akár a sattva-guṇa, akár a rajo-guṇa, akár a tamo-guṇa hatása alatt áll a test, minden a Legfelsőbb Úr irányításának megfelelően történik a külső energia közegén keresztül (pṛthak sva-māyayā). Ily módon a különféle testekben az Úr (īśvara) Paramātmāként ad útmutatást, és aztán a tamo-guṇát használja fel, hogy elpusztítsa a testet. Ekképpen jutnak az élőlények különféle testekhez.