HU/SB 7.10.1


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


1. VERS

śrī-nārada uvāca
bhakti-yogasya tat sarvam
antarāyatayārbhakaḥ
manyamāno hṛṣīkeśaṁ
smayamāna uvāca ha


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

śrī-nāradaḥ uvāca—Nārada Muni mondta; bhakti-yogas ya—az odaadó szolgálat elveinek; tat—azok (az áldások, amelyeket az Úr Nṛsiṁhadeva ajánlott fel); sarvam—mindegyikük; antarāyatayā—mivel akadályok (a bhakti-yoga útján); arbhakaḥ—Prahlāda Mahārāja, annak ellenére, hogy csak egy kisfiú; manyamānaḥ—meggondolva; hṛṣīkeśam—az Úr Nṛsiṁhadevának; sma yamānaḥ—mosolyogva; uvāca—mondta; ha—a múltban.


FORDÍTÁS

A szent Nārada Muni folytatta: Prahlāda Mahārāja csak egy kisfiú volt, de amikor hallotta, milyen áldásokat ajánl neki az Úr Nṛsiṁhadeva, úgy gondolta, ezek akadályokat jelentenek az odaadó szolgálat útján. Emiatt aztán kedvesen elmosolyodott, s így szólt:


MAGYARÁZAT

Az odaadó szolgálat végső célja nem az, hogy anyagi eredményeket érjünk el. Az odaadó szolgálat végső célja az Isten iránti szeretet elérése. Ez az oka, hogy Prahlāda Mahārāja, Dhruva Mahārāja, Ambarīṣa Mahārāja, Yudhiṣṭhira Mahārāja és rajtuk kívül sok más bhakta-király annak ellenére, hogy hatalmas anyagi gazdagsággal rendelkeztek, vagyonukkal nem a saját érzékkielégítésüket, hanem az Urat szolgálták. Természetesen ha valaki gazdag, az mindig veszélyes dolog, mert hatására elfordulhat az odaadó szolgálattól. Egy tiszta bhaktát (anyābhilāṣitā-śūnyam) azonban sohasem vezet tévútra a gazdagság. Éppen ellenkezőleg: mindenét száz százalékosan az Úr szolgálatában használja fel. Amikor valakit az anyagi kincsek elcsábítanak, gazdagságára úgy tekinthetünk, hogy māyā küldte a számára, amikor azonban minden vagyonát teljes mértékben a szolgálatban használja fel, akkor az Isten ajándéka, azaz olyan lehetőség, melyet Kṛṣṇa adott, hogy az ember még több odaadó szolgálatot tudjon végezni.