HU/SB 7.13.9


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


9. VERS

na yater āśramaḥ prāyo
dharma-hetur mahātmanaḥ
śāntasya sama-cittasya
bibhṛyād uta vā tyajet


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

na—nem; yateḥ—a sannyāsīnak; āśramaḥ—a jelképes öltözetnek (daṇḍával és kamaṇḍaluval); prāyaḥ—majdnem mindig; dharma-hetuḥ—a lelki életben tett fejlődés oka; mahā-ātmanaḥ—aki valóban magas szinten áll és fejlett; śāntasya—aki békés; sama-cittasya—aki eljutott a kiegyensúlyozottság szintjére; bibhṛyāt—elfogadhatja (ezeket a szimbolikus jeleket); uta—valóban; —vagy; tyajet—feladhatja.


FORDÍTÁS

Egy békés, kiegyensúlyozott embernek, aki valóban fejlett lelki tudattal rendelkezik, nem szükséges a sannyāsīk jelképeit, a tridaṇḍát és a kamaṇḍalut viselnie. Aszerint, hogy szükség van-e rá vagy sem, néha magával hordhatja, néha pedig elhagyhatja őket.


MAGYARÁZAT

Az élet lemondott rendjének négy szintje van: kuṭīcaka, bahūdaka, parivrājakācārya és paramahaṁsa. A Śrīmad-Bhāgavatam itt a paramahaṁsa sannyāsīkról beszél. A māyāvādī imperszonalista sannyāsīk nem érhetik el a paramahaṁsa szintet, s ez azért van, mert személytelen felfogással rendelkeznek az Abszolút Igazságot illetően. Brahmeti paramātmeti bhagavān iti śabdyate (SB 1.2.11). Az Abszolút Igazságot három szinten lehet felfogni, melyek közül a paramahaṁsák feladata bhagavān, az Istenség Legfelsőbb Személyisége megvalósítása. Valójában még maga a Śrīmad-Bhāgavatam is a paramahaṁsáknak szól (paramo nirmatsarāṇāṁ satām (SB 1.1.2)). Az, aki nem érte el a paramahaṁsa szintet, nem alkalmas arra, hogy megértse a Śrīmad-Bhāgavatamot. A paramahaṁsáknak, a vaiṣṇava rend sannyāsījainak a prédikálás az elsődleges kötelességük. Ennek érdekében viselhetik a sannyāsa jelképeit, a daṇḍát és a kamaṇḍalut, de néha ez nem szükséges. A vaiṣṇava sannyāsīkat amiatt, hogy paramahaṁsák, általában automatikusan bābājīknak szólítják, és nekik nincsen daṇḍájuk vagy kamaṇḍalujuk. Az ilyen sannyāsī tetszése szerint elfogadhatja vagy elutasíthatja a sannyāsa jelképeit. Az ő fejében egyedül az jár, hogy hol van lehetőség a Kṛṣṇa-tudat terjesztésére. A Kṛṣṇa-tudatú mozgalom néha idegen országokba is elküldi sannyāsī-képviselőit, ahol a daṇḍát és a kamaṇḍalut nem tartják nagy becsben. Hétköznapi ruhában küldjük prédikátorainkat, hogy megismertessék az emberekkel a könyveinket és a filozófiánkat. Egyedül azzal törődünk, hogy vonzóvá tegyük számukra a Kṛṣṇa-tudatot. Tehetjük ezt sannyāsī ruhában vagy megszokott, elegáns öltözetben, az egyetlen dolog, ami érdekel bennünket, hogy szerte mindenhol felkeltsük az érdeklődést a Kṛṣṇa-tudat iránt.