HU/SB 7.3.6


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


6. VERS

tena taptā divaṁ tyaktvā
brahmalokaṁ yayuḥ surāḥ
dhātre vijñāpayām āsur
deva-deva jagat-pate
daityendra-tapasā taptā
divi sthātuṁ na śaknumaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tena—ez (a lemondás tüze); taptāḥ—égette; divam—hajlékaikat a felsőbb bolygókon; tyaktvā—elhagyván; brahma-lokam—arra a bolygóra, ahol az Úr Brahmā él; yayuḥ—mentek; surāḥ—a félistenek; dhātre—az univerzum fejéhez, az Úr Brahmāhoz; vijñāpayām āsuḥ—előterjesztették; deva-deva—ó, félistenek vezére; jagat-pate—ó, univerzum ura; daitya-indra-tapasā—a Daityák királya, Hiraṇyakaśipu szigorú lemondásai miatt; taptāḥ—perzselt; divi—a mennyei bolygókon; sthātum—maradni; na—nem; śaknumaḥ—képesek vagyunk.


FORDÍTÁS

Szigorú vezeklése következtében a félistenek a perzselő hőtől szenvedve, nagy gyötrelmek közepette mind elhagyták bolygóikat, s az Úr Brahmā bolygójára mentek. Ott aztán így szóltak a teremtőhöz: Ó, félistenek ura, ó, univerzum mestere! Hiraṇyakaśipu olyan ádáz lemondásokat végez, hogy fejéből tűz árad, s ez annyira kínzott bennünket, hogy nem tudtunk tovább bolygóinkon maradni, hanem eljöttünk hozzád.