HU/SB 7.4.29


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


29. VERS

śrī-nārada uvāca
ity uktā loka-guruṇā
taṁ praṇamya divaukasaḥ
nyavartanta gatodvegā
menire cāsuraṁ hatam


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

śrī-nāradaḥ uvāca—Nārada Muni, a nagy szent mondta; iti—így; uktāḥ—megszólította; loka-guruṇā—mindenki legfőbb lelki tanítómestere; tam—Neki; praṇamya—hódolatát ajánlva; divaukasaḥ—az összes félisten; nyavartanta—visszatért; gata-udvegāḥ—minden aggodalomtól megszabadulva; menire—gondolták; ca—szintén; asuram—a démon (Hiraṇyakaśipu); hatam—halott.


FORDÍTÁS

Nārada Muni, a nagy szent így folytatta: Amikor az Istenség Legfelsőbb Személyisége, mindenki lelki tanítómestere megnyugtatta a mennyei bolygókon élő félisteneket, azok tiszteletteljes hódolatukat ajánlották Neki, majd azzal a szilárd meggyőződéssel, hogy Hiraṇyakaśipu démon valójában már halott, hazatértek.


MAGYARÁZAT

Az ostobáknak, akik a félisteneket imádják, jól meg kell jegyezniük, hogy amikor a démonok háborgatják a félisteneket, a félistenek az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez fordulnak védelemért. Ha tehát a félistenek az Úrhoz menekülnek, akkor miért nem fordulnak a Legfelsőbb Úrhoz a félistenek imádói is, ha valamire vágynak? A Śrīmad-Bhāgavatamban (SB 2.3.10) ez áll:

akāmaḥ sarva-kāmo vā
mokṣa-kāma udāra-dhīḥ
tīvreṇa bhakti-yogena
yajeta puruṣaṁ param

„Aki fejlettebb értelemmel rendelkezik    —    akár tele van mindenféle anyagi vággyal, akár mentes azoktól, akár a felszabadulásra vágyik    —    , annak minden eszközzel a legfelsőbb egészet, az Istenség Személyiségét kell imádnia.” Akár karmī, akár jñānī, akár yogī valaki, ha egy bizonyos áldásra vágyik, még ha az anyagi is, forduljon a Legfelsőbb Úrhoz, és Hozzá imádkozzon, mert akkor kívánsága teljesülni fog. Nincs szükség arra, hogy vágyaink beteljesülése reményében külön valamelyik félistenhez forduljunk.