HU/SB 7.6.11-13


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


11-13. VERSEK

kathaṁ priyāyā anukampitāyāḥ
saṅgaṁ rahasyaṁ rucirāṁś ca mantrān
suhṛtsu tat-sneha-sitaḥ śiśūnāṁ
kalākṣarāṇām anurakta-cittaḥ
putrān smaraṁs tā duhitṝr hṛdayyā
bhrātṝn svasṝr vā pitarau ca dīnau
gṛhān manojñoru-paricchadāṁś ca
vṛttīś ca kulyāḥ paśu-bhṛtya-vargān
tyajeta kośas-kṛd ivehamānaḥ
karmāṇi lobhād avitṛpta-kāmaḥ
aupasthya-jaihvaṁ bahu-manyamānaḥ
kathaṁ virajyeta duranta-mohaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

katham—hogyan; priyāyāḥ—a szeretett feleségnek; anukampitāyāḥ—mindig szeretetteljes és együttérző; saṅgam—a társaság; rahasyam—magányos; rucirān—nagyon kellemes és elfogadható; ca—és; mantrān—tanítások; suhṛtsu—a feleségnek és a gyermekeknek; tat-sneha-sitaḥ—szeretetükkel megkötve; śiśūnām—a kisgyermekekhez; kala-akṣarāṇām—gügyögő; anurakta-cittaḥ—akinek az elméje vonzódik; putrān—a fiak; smaran—gondolván; tāḥ—rájuk; duhitṝḥ—a leányok (akik férjnél vannak és férjük otthonában élnek); hṛdayyāḥ—mindig a szívében vannak; bhrātṝn—a fivérek; svasṝḥ vā—vagy a nővérek; pitarau—apa és anya; ca—és; dīnau—akik idős korukban rendkívül tehetetlenek; gṛhān—a családi ügyek; manojña—nagyon vonzó; uru—nagyon; paricchadān—bútor; ca—és; vṛttīḥ—jelentős jövedelemforrások (ipar, üzlet); ca—és; kulyāḥ—a családdal kapcsolatos; paśu—az állatoknak (a teheneknek, az elefántoknak és a többi háziállatnak); bhṛtya—szolgák és szolgálólányok; vargān—csoportok; tyajeta—fel tudja adni; kośaḥ-kṛt—selyemhernyó; iva—mint; īhamānaḥ—végezvén; karmāṇi—különféle tetteket; lobhāt—a telhetetlen vágyak miatt; avitṛpta-kāmaḥ—akinek erősödő vágyai nem teljesülnek; aupasthya—a nemi szervekből származó öröm; jaihvam—és a nyelvből; bahu-manyamānaḥ—nagyon fontosnak tekintve; katham—hogyan; virajyeta—képes lemondani róla; duranta-mohaḥ—mert nagy illúzióban van.


FORDÍTÁS

Hogyan tudna lemondani családtagjainak a társaságáról az az ember, aki nagyon ragaszkodik hozzájuk, és szíve mélyén mindig őket látja? A feleség különösen mindig kedves a férjéhez, megértően bánik vele, s örömet szerez neki egy meghitt helyen. Ki tudna elhagyni egy ilyen kedves és szerető feleséget? A gyerekek gügyögését nagy öröm hallani, és a szerető apa örökké kedves szavaikra gondol. Hogyan tudna lemondani róluk? Az idős szülők, a fiak és leányok szintén nagyon kedvesek a szívének. A leányt különösen kedveli, s mindig rá gondol, aki a férje házában él. Ki tudna lemondani a társaságáról? Emellett a háztartáshoz sok szép bútor, számtalan háziállat és szolga is tartozik. Ki tudna hátat fordítani ennek a jólétnek? A ragaszkodó családfenntartó olyan, mint a selyemhernyó, ami a saját maga szőtte gubó csapdájába esik, és többé nem szabadulhat. Pusztán amiatt, hogy két fontos érzék    —    a nemi szervek és a nyelv    —    elégedettségére vágyik, az ember az anyagi feltételek börtönébe kerül. Hogyan menekülhetne meg?


MAGYARÁZAT

A családos életben az első vonzó dolog a szép és kedves feleség, aki egyre jobban erősíti vonzalmunkat a családi élethez. Az embernek főleg két érzékszervén, a nyelvén és a nemi szervén keresztül okoz élvezetet a felesége. A feleség nagyon kedvesen beszél    —    ez kétségtelenül vonzó. Aztán nagyon finomakat főz, hogy elégedetté tegye a nyelvet, s amikor a nyelv elégedett, felerősödik a többi érzék is, főleg a nemi szervek. A feleség tehát a nemi kapcsolaton keresztül is élvezetet nyújt a férjének. A családos élet nemi életet jelent (yan maithunādi-gṛhamedhi-sukhaṁ hi tuccham (SB 7.9.45)), melyet a nyelv ösztönöz. Azután ott vannak a gyermekek. A kicsi gyerek nagy örömet okoz, amikor kedves szavakat gügyög, amikor pedig az ember fiai és lányai felnőnek, taníttatásukkal és megházasításukkal kell törődnie. Gondoskodnia kell saját apjáról és anyjáról is, törődnie kell a társadalmi feladataival, valamint azzal, hogy elégedetté tegye fivéreit és nővéreit. Egyre jobban belebonyolódik a családi élet ügyeibe, olyannyira, hogy szinte lehetetlen megszabadulnia tőlük. A család így gṛham andha-kūpam, kiszáradt kút lesz, amelybe a férfi beleesett. Az ilyen embernek rendkívül nehéz kijutnia a kútból, ha egy erős ember, a lelki tanítómester nem siet a segítségére a lelki utasítások erős kötelével. A mélyre került embernek meg kell ragadnia ezt a kötelet, s akkor a lelki tanítómester, azaz az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Kṛṣṇa ki fogja húzni a kiszáradt kútból.