HU/SB 7.6.20-23


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


20-23. VERSEK

parāvareṣu bhūteṣu
brahmānta-sthāvarādiṣu
bhautikeṣu vikāreṣu
bhūteṣv atha mahatsu ca
guṇeṣu guṇa-sāmye ca
guṇa-vyatikare tathā
eka eva paro hy ātmā
bhagavān īśvaro ’vyayaḥ
pratyag-ātma-svarūpeṇa
dṛśya-rūpeṇa ca svayam
vyāpya-vyāpaka-nirdeśyo
hy anirdeśyo ’vikalpitaḥ
kevalānubhavānanda-
svarūpaḥ parameśvaraḥ
māyayāntarhitaiśvarya
īyate guṇa-sargayā


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

para-avareṣu—kiemelkedő vagy pokoli életfeltételek között; bhūteṣu—az élőlényekben; brahma-anta—az Úr Brahmāval bezárólag; sthāvara-ādiṣu—a mozdulatlan létformákkal, a fákkal és a többi növénnyel kezdve; bhautikeṣu—az anyagi elemeké; vikāreṣu—az átalakulásokban; bhūteṣu—az anyagi természet öt durva elemében; atha—továbbá; mahatsu—a mahat-tattvában, az anyagi energia összességében; ca—szintén; guṇeṣu—az anyagi természet kötőerőiben; guṇa-sāmye—az anyagi kötőerők egyensúlyában; ca—és; guṇa-vyatikare—az anyagi természet kötőerőinek egyenetlen megnyilvánulásában; tathā—valamint; ekaḥ—egy; eva—csak; paraḥ—transzcendentális; hi—valójában; ātmā—az eredeti forrás; bhagavān—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; īśvaraḥ—az irányító; avyayaḥ—hanyatlás nélkül; pratyak—belső; ātma-svarūpeṇa—eredeti, örök helyzete által mint Felsőlélek; dṛśya-rūpeṇa—látható formái által; ca—szintén; svayam—személyesen; vyāpya—áthatott; vyāpaka—mindent átható; nirdeśyaḥ—leírható; hi—kétségtelenül; anirdeśyaḥ—leírhatatlan (finom, nehezen megfogható léte miatt); avikalpitaḥ—differenciálatlan; kevala—csak; anubhava-ānanda-svarūpaḥ—akinek formája gyönyörrel és tudással teljes; parama-īśvaraḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyisége, a legfelsőbb uralkodó; māyayā—māyā, az illuzórikus energia által; antarhita—befedett; aiśvaryaḥ—akinek határtalan fensége; īyate—félreértik; guṇa-sargayā—mint a természet anyagi kötőerőinek kölcsönhatása.


FORDÍTÁS

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, a legfelsőbb irányító, aki tévedhetetlen és kimeríthetetlen, a mozdulatlan élőlényektől [sthāvara], a növényektől kezdve egészen Brahmāig, a legfőbb teremtett élőlényig minden létformában jelen van. Az anyagi teremtés különféle változataiban, az anyagi elemekben, az anyagi energia összességében, az anyagi természet kötőerőiben [a sattva-guṇában, a rajo-guṇában és a tamo-guṇában], valamint a megnyilvánulatlan anyagi természetben és a hamis egóban szintén jelen van. Noha egy, jelen van mindenhol, és Ő a transzcendentális Felsőlélek is, minden ok oka, aki szemtanúként ott lakozik minden élőlény szívének mélyén. Úgy beszélnek Róla, mint az áthatottról és a mindent átható Felsőlélekről, Őt azonban a valóságban nem lehet leírni. Változatlan, osztatlan, és csupán mint legfelsőbb sac-cid-ānanda [örökkévalóság, tudás és gyönyör] érzékelhető. A külső energia függönye takarja el, ezért az ateisták szemében nem létezőnek tűnik.


MAGYARÁZAT

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége nemcsak minden élőlény Felsőlelkeként létezik    —    ezzel egy időben az egész teremtésben mindent áthat. Minden körülmények között és mindenkor létezik. Jelen van az Úr Brahmā szívében, de a disznók, kutyák, fák, füvek stb. szívének mélyén is ott van. Mindenütt jelen van, nemcsak az élőlény szívében, de az anyagi dolgokban, még az atomokban, a protonokban és az elektronokban is, amelyeket az anyagi tudósok tanulmányoznak.

Az Úr három aspektusban van jelen: mint Brahman, mint Paramātmā és mint Bhagavān. Mindenhol ott van, ezért azt mondják Róla, sarvaṁ khalv idaṁ brahma. Viṣṇu a Brahmanon túl létezik. A Bhagavad-gītā megerősíti, hogy Kṛṣṇa Brahman-aspektusán keresztül mindent átható (mayā tatam idaṁ sarvam (BG 9.4)), de a Brahman Kṛṣṇától függ (brahmaṇo hi pratiṣṭhāham (BG 14.27)). Kṛṣṇa nélkül nem létezhetne sem Brahman, sem Paramātmā, ezért Bhagavān, az Istenség Legfelsőbb Személyisége az Abszolút Igazság végső megvalósítása. Noha Paramātmāként mindenki szívének mélyén ott lakozik, Ő mégis egy, akár mint egyén, akár mint mindent átható Brahman.

A legfelsőbb ok Kṛṣṇa, s azok a bhakták, akik meghódoltak az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, megérthetik Őt, valamint jelenlétét az univerzumban és az atomban (aṇḍāntara-stha-paramāṇu-cayāntara-stham). Erre a megvalósításra csakis a bhakták tehetnek szert, akik teljesen átadták magukat az Úr lótuszlábának    —    mások számára ez nem lehetséges. Ezt Maga az Úr erősíti meg a Bhagavad-gītāban (BG 7.14):

daivī hy eṣā guṇamayī
mama māyā duratyayā
mām eva ye prapadyante
māyām etāṁ taranti te

A szerencsés élőlény elfogadja azt a folyamatot, amely az odaadó szellemben történő meghódolást jelenti. Miután számtalan életformában sok-sok bolygórendszert bejárt, egy bhakta kegyéből valóban megérti az Abszolút Igazságot, s ekkor meghódol az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, ahogyan a Bhagavad-gītā is megerősíti (bahūnāṁ janmanām ante jñānavān māṁ prapadyate (BG 7.19)).

Prahlāda Mahārāja osztálytársai, akik Daitya családokban születtek, úgy gondolták, hogy az Abszolútat rendkívül nehéz megvalósítani. Tapasztalhatjuk, hogy nagyon sok embernek ugyanez a véleménye. Valójában azonban ez nem így van. Az Abszolútat, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét nagyon bensőséges kapcsolat fűzi az élőlények mindegyikéhez. Ha tehát valaki megérti a vaiṣṇava filozófiát, amely elmagyarázza, hogyan van az Úr jelen mindenhol, és hogyan cselekszik mindenhol, számára a Legfelsőbb Úr imádata vagy megvalósítása egyáltalán nem nehéz. Az Úr megvalósítása azonban csakis a bhakták társaságában lehetséges. Śrī Caitanya Mahāprabhu éppen ezért Rūpa Gosvāmīt tanítva így szólt (Cc. Madhya 19.151):

brahmāṇḍa bhramite kona bhāgyavān jīva
guru-kṛṣṇa-prasāde pāya bhakti-latā-bīja

Az élőlény az anyagi feltételek között sok-sok fajon keresztül, különféle körülmények között vándorol, de ha találkozik egy tiszta bhaktával, és kellőképpen okos ahhoz, hogy elfogadja a tiszta bhaktától az odaadó szolgálat folyamatáról szóló tanítást, akkor könnyen megértheti az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Brahman és Paramātmā eredetét. Ezzel kapcsolatban Śrīla Madhvācārya így ír:

antaryāmī pratyag-ātmā
vyāptaḥ kālo hariḥ smṛtaḥ
prakṛtyā tamasāvṛtatvāt
harer aiśvaryaṁ na jñāyate

Az Úr antaryāmīként jelen van mindenki szívében, és a testtel borított egyéni lélekben is látható. Valójában mindig, minden feltételek között és mindenhol jelen van, mivel azonban az anyagi energia függönye takarja el, a közönséges emberek számára úgy tűnik, hogy Isten nem létezik.